Jogos az idegességem vagy alaptalan?

A férjed verbális bántalmazó (www.nane.hu oldalon olvasgass). Ez kiszolgáltatott helyzetben, mint amilyen a terhesség is, még rosszabbá szokott válni.

Ezt ismerd fel és ne tedd tönkre a saját és a születendő gyerek életét.

Ezt a házasságot úgy mented meg, ha nyelsz, kussolsz, és megalázkodsz, illetve erre neveled a gyerekedet is.

Ellenkező esetben hamar válás lesz.

Szerintem a gyerek egy éves kora előtt válni fogtok, és ő fog téged kivágni, gyerekkel együtt.

Mikor az újszülöttel az első hetekben akár napi 18 órát is foglalkozni kell, mert ha nem szoptatod, akkor tisztába kell tenni, és öröm, ha alszik a kiságyban 20 percet egyben, akkor a háztartás is rohanni fog, te se fogsz toppon lenni, és éjjel a babát kur.vára nem fogja érdekelni apuka, ő ordítani fog.

Később, mikor elindul, elkezd pakolni, és legkésőbb ekkor igenis muszáj az egész családnak 110%-ban hozzá alkalmazkodni, mert semmi nem maradhat elérhető távolban, figyelni kell rá, és bőven lesz vele dolgod. Akkor mit fog mondani?! Hogy ha ennyire nem birkózol meg az anyasággal, akkor csapjátok agyon a gyereket?!

Annyi empátia nincs benne, hogy megértse, hogy az szép és jó, hogy a terhesség természetes állapot, de ettől még nem véletlen terhesség a neve. Szülésnél ugye nem akarod, hogy bent legyen, mert ott is meg fogod kapni, hogy mindenki szült már, ne mártírkodj, nem fáj az annyira.

Ez a kapcsolat egy kalap kakit nem ér, már ne is haragudj, normális nő nem akar egy ilyet megmenteni.

A babát ő is akarta egyébként? Vagy már a terhességet is azért dobtad be, hátha összetart titeket egy gyerek?

Most már hiába írjuk, hogy kár volt bevállalni, ez a vonat már elment.

Abban is lehet valami, hogy túlzol, mert ép eszű kismama már a láz esetén azonnal rohan a kórházba, és kilométer magasról sza.rja le, hogy a barom férje kap-e ebédet, meg ki lesz-e takarítva, és nem a gyk-n panaszkodik. Szóval én kétlem, hogy tényleg ennyire fájt és lázas voltál, mert akkor első körben a babára gondolsz, (és a saját épségedre) és minden másra csak az után.

eddig is ilyen volt, akkor mit vártál?

majd jöhetsz ide írogatni, hogy nem segít a gyereknél, stb.

hát erre mit mondjak???

Régen is ilyen volt, most még inkább ilyen...őszintén, mit vártál?

tényleg nem értem! Elhiszem, hogy most szrul vagy, meg minden, de ugye nem gondoltad komolyan, hogy egy ilyen tapló, mint a pasid majd meghatódik ettől és egy csapásra gondoskodó, szerető férj/apa lesz?

minél jobban összehúzod magad és nyalod a valagát,annál jobban elharapódzik a kedves férjed!

"Egyedul nem akarom nevelni ezt a gyermeket, aki nem tehet semmirol... "

szóval egyedül nem akarod nevelni, ezért inkább még rosszabbat vállalsz mint az egyedülállóság! Ostoba vagy! A férjeddel megérdemlitek egymást!

Pl anyaotthonba tudsz menni gyerekkel.

Mentőt hívd ki magadhoz, ha ennyire rosszul vagy.

A férjednek hozd elő a válás gondolatát, nézd meg a reakcióját

Igen, a gyereknek család kell, anya és apa. Viszont nekem komoly kételyeim vannak afelől, hogy a férjedből apa lesz-e a biológiai apaságon túl. Nem tudom majd mit hoz ki belőle a folyamatos üvöltés - az első hetek elég húzósak még annak is, aki egyébként szeretettel várja a babáját. De akinek már az is sok, hogy a terhes felesége kevesebbet bír, mint előtte, az hogy visel majd el egy újszülöttet?

Annyira alárendelt helyzetbe hoztad magad, hogy nem igaz... :(