Nem tudom túltenni magam azon, hogy nem lányunk lesz?

Végig úgy éreztem az első perctől kezdve, hogy lányunk lesz. A 12. héten megmondták, hogy fiú, de még nem volt biztos, ezért reménykedtem, hogy következő alkalommal már lányt mondanak. Nem így lett. A 18 hetes ultrahangon is fiút mondtak 100%-ra.

Azóta egyfolytában csak sírok. Mindenkinek lánya született a családban, eszembe se jutott, hogy nekem fiam lehet. Amióta tudom, hogy fiú, olyan gondolataim vannak, hogy már nem akarok terhes lenni, így nem éri meg (nagyon nehéz terhességem van, sokat vagyok kórházban), inkább örökbe adom stb.

Nagyon bűntudatom van, mert tudom, hogy nem fogom annyira szeretni, mint ha lány lenne.

Nagyon nehezen viselem a terhességet, ezért valószínűleg nem is lesz több gyerekünk, ami csak még nehezebbé tesz mindent. Nem akarok fiút. Nem tudom mit csináljak, eddig nagyon vártuk a babát, de mostanra már szinte az élettől is elment a kedvem.