Van itt még olyan aki 2,5 év után rosszul van a munkába állás gondolatától is?

Nekem 2 évesek voltak, nagyon kiborultam rajta, hogy vissza kell mennem.

Aután megszoktam. De szívesen maradtam volna velük tovább.

2. vagyok, köszönöm a lepontozást.;)

Én is szeretem a munkámat, de a gyerekeimet jobban. Sokat tanultam, 3. diplomám van, dolgozni is szeretek, nem ingyenélő vagyok.

Van olyan ember is, akinek más a fontos, tudom, ez elképzelhetetlen egyeseknek. Ha megtehetném, nem dolgoznék, hanem a gyerekeimmel lennék. Hogy ez miért fáj bárkinek, nem értem.

Engem is jól lehúztak, pedig én dolgozom, csak itthonról, kötetlenül. Vagy ez nem számít munkának? Vagy az a baj, hogy azt írtam, hogy utáltam a mókuskereket? Egyébként sejtettem, hogy emiatt le leszek pontozva. Nem vagyok ám lusta, teljesítménybérben vagyok, úgyhogy ténylegesen dolgoznom kell a pénzemért, nem úgy, mint sok munkahelyen, ahol be kell ugyan járni, de érdemi munkavégzés nem történik a nap nagy részében.

Szerintem inkább ott van gond, ha valaki szívesebben van a munkahelyén, mint a családjával, de látom, itt nagyon meg van fordulva a fontossági sorrend.