Gyerek szocializálása. De hogyan? Többi lent

Nem igazán értem a kérdésedet (értem, mire gondolsz, csak nem értem, mi a probléma? :D)

Ha hetente 3 napot van családi napköziben, van apja, anyja, akkor mi a gond? A családi napköziben több gyerek van, ott élhet "társas életet", nyilván van közért a környéketeken, szoktatok beszélgetni ismerősökkel, stb. Ismerek olyan gyereket, akinek nagy családja van, mégis - vagy talán pont ezért - elfordul az idegenektől, félénk, nem marad meg más társaságában.

Szerintem nem azon múlik, hogy illeszkedik be egy gyerek, hogy hány emberrel találkozik, hanem azon, hogy a szülő hogy áll hozzá, mennyire hagyja "nyitni" a gyereket.

Én totál egyedül neveltem a gyerekemet, de pl. ovi előtt elmondtam neki, hogy milyen jó lesz ott, mert sok gyerek lesz, sok olyan játék, ami itthon nincs, stb. Beszoktatáskor azt is elmondtam, hogy egy darabig ott leszek, de utána majd elmegyek, mert be kell vásárolnom.

A gyerek bement az oviba, kb. 20 perc játszás után közölte, hogy nyugodtan mehetek vásárolni :D

Kb. ennyi volt a beszoktatás :-) ha Te nyitott vagy a környezetedre, akkor a gyerek is az lesz.

Magánvéleményem, hogy az sem jó, ha ilyen kicsi korban túl sok inger éri - nem kell erőltetni. felnőttkorában még birkózhat majd a sok külső ingerrel úgyis :-)

Hát az én gyerekeimnek 4 éves korukig nem volt igényük ennél nagyobb társasági életre.

Akkor tartottunk először szülinapi bulit itthon. Akiket meghívott, általában visszahívták, így évente 4-5 bulin részt vettünk.

De ha te ehhez ragaszkodsz, akkor ez a megoldás, hogy összehaverkodsz a bölcsődei anyukákkal, és szerveztek közös programokat.

Játszóbölcsi.

Vagy én gondolkodom nyelvtanàron is pl mert ilyen kisgyerekkel ugy is játszva kell "tanulni".ezzel egy "potnagyi" megis van.