Milyen ez már? Ne vállaljon több gyereket, ha véletlen nem bírkózik meg mindennel egyedül néha napján?

volt itt nemrég egy kérdező, akinek bűntudata volt, hogy nem tudja egyedül ellátni a teljes háztartást meg a gyereket is. pár kivételtől eltekintve a férjét senki sem említette, csak azt, hogy hogyan tudná jobban beosztani az idejét, mert ők egyedül is képesek voltak rá, bla bla.

na, szóval az emberek ilyen szemetek.:)

Nézd kérdező, én azt gondolom, hogy neked igazad van abban, hogy igen is, neked 3 gyerek mellett, függetlenül attól, hogy önszántadból vállaltad, bármikor szükséged lehet segítségre, de ne hidd azt, hogy azért, mert valakinek csak 1 gyereke van, akkor neki egyáltalán nincs szüksége segítségre.

Szerintem, ha 1 hétig elcserélnénk a te 3 gyerekedet, az én 1 gyerekemre, 1 hét után rájönnél, hogy ja, az én 1 gyerekemmel se könnyebb, mint neked 3 gyerekkel.:)

Meg aztán nekünk csak 1 van, viszont alapból ott kezdődik a dolog, hogy szülés után nekem komoly egészségügyi problémám volt, alig volt 2-3 hónapos a kisfiunk, másból sem állt sajnos az a 2 hónap, hogy engem a férjem rendszeresen kórházba hordott, műtöttek is. Hiába csak egy gyerekünk volt, kellett a segítség.

Aztán jelenleg már óvodás a kisfiunk, de a férjem reggel 6 körül jár dolgozni, én fél 7-kor, a férjem sokszor volt, hogy 4 után ért haza, én rendszeresen fél 6 körül érek haza este, szóval nálunk ahhoz is segítség kell, hogy legyen valaki, aki el tudja vinni a gyerekünket az oviba (mert az nálunk 7-kor nyit), illetve valaki elhozza.

Szóval abban viszont nincs igazad, hogy azt gondolod, hogy akinek csak 1 van, annak egyáltalán ne lehetne szüksége segítségre.

Én azt gondolom, hogy nem ismerjük egymást, egymás helyzetét, egymás gyerekeit, így soha ne mondjuk egymásról bármilyen negatív véleményt, amíg nem látunk bele a mindennapjaiba, hogy azok kinél hogy állnak össze.

Bennem is kettős érzések vannak....irántad.Egyrészt nagyon lesajnáló,lekezelő,Magadat piedesztálra állító embernek tartalak.A másik oldalon-mint szintén 3 gyerekes-megértelek,hogy sz*rul esett a beszólás,és tetszik,vagy nem,vannak olyan szituk,amikor egész egyszerűen nem lehet megoldani segítség nélkül.Az én Férjem is sokat dolgozik külföldön,vagy vidéken,én intézem az itthoni dolgokat.Elég talpraesett vagyok,mégis pl. ezen a héten szükségem volt Apósom segítségére-konkrétan a középső,7 éves gyereket elvitték szerda este(amint elkezdődött a tavaszi szünet)-mert a húsvéti előkészületeket,bevásárlást,nagytakarítást stb. nehezen koordináltam volna a 3 gyerekkel.DE!Annak ellenére,hogy furcsának találom,hogy más egy gyerekkel is nehezen bír,úgy vagyok vele,nem vagyunk egyformák.Nekem is van közeli ismerősöm,ahol szinte naponta ott van a lány anyukája,vagy apukája,hogy segítsen!Már nem kicsi a gyerek-elsős-de időközben született még 1,és most is nagyon sokat segítenek.Ez az első gyereknél a kórházból hazameneteltől így volt.

Halkan jegyzem meg,ha Neked ezzel nem lenne semmi bajod,nem így kezdted volna a mondandódat....