Anyukák! Érdemes még mesekönyvet adni a gyerek kezébe vagy olvasni nekik belőle?

Hallgass Einsteinre, aki szerint: „Ha azt szeretnéd, hogy a gyereked intelligens legyen, olvass neki tündérmeséket. Ha azt szeretnéd, hogy még intelligensebb legyen, olvass neki még több tündérmesét." :)

Ahogy írta itt valaki, az, hogy akkor, amikor náluk vagy, a gyerek épp informatikai kütyükön játszik, nem jelenti, hogy nem olvasnak neki. Vagy nem láttál egy könyvet sem a gyerekszobában?

Bevallom, én igazi könyvmoly vagyok, és semmi mással nincs ilyen érzésem, de a könyveket szeretem „birtokolni” is, így a gyerekemnél alig fér már el a sok mesekönyv. Nyilván egy példa nem jelent „reprezentatív mintát”, de én születésétől fogva olvasok neki, egészen kicsinek verseket, aztán nyilván életkorának megfelelő képeskönyveket, stb.

Nem tudom igazolni, hogy ennek köszönhető-e, de másfél évesen már beszélt, és olyan választékos szókincse van, amire mindeki rácsodálkozik. A logikai elemzőkészsége is kiváló, szuperül átlátja a helyzeteket, az emberek viselkedését, az ok-okozati összefüggéseket… és ciki, nem ciki, most már 9 éves, és annak ellenére, hogy maga is sokat olvas, de a mai napig minden este olvasunk is neki. Mivel már olyan könyveket olvasunk, amelyeket mi, felnőttek is élvezünk, remek közös élmény ez.

az enyém 5 éves, és van saját tablete, amivel játszani is szokott, maga tölti le a játékokat... aztán a tablet varázsa általában néhány nap alatt elmúlik és hetekig nem kerül elő... viszont könyve van -nem akarok nagy számot mondani, de- legalább félezer... bolhapiacokon a gyereken élem ki gyerekkori vágyaimat, amik nekem akkor kimaradtak. így már olvastuk pl az Óz a nagy varázslót, Pinokkiót, Durell 1-2 könyvét, tervben van Mary Poppins... de olvastunk már Babót, Narnia krónikáiból részleteket, megunhatatlan annapetigergőt...

szóval én úgy gondolom, hogy nem szabad szélsőségesnek lenni, teljesen jól megfér egymással a kettő, vagyis a modern kütyük meg a könyv.

arról nem is beszélve, hogy bizony sokszor lusta vagyok összerakni a diavetítőt, na meg az csak télen élmény a sötét szobában... de a tableten akármikor meg tudunk nézni akármilyen diafilmet, ágyban fekve... ezt az alkalmazást pl kifejezetten nagy találmánynak tartom!

Miért ne lenne érdemes? Nem értelek, ezek a dolgok tényleg nem zárják ki egymást. Mi olvasni szerető család vagyunk, én magam is nagyon sokat olvasok, és a most 8 éves nagyfiamnak is sokat olvastam kiskorában, amikor ő még nem tudott. Most, hogy már másodikos, saját magának olvas, a napokban kezdte el a Ruminit például, és nagyon tetszik neki. Egyre hosszabb, és összetettebb könyveket olvas el, és nagyon örülök is neki, hogy ő is örömét leli az olvasásban, sőt, szenvedélyesen gyűjti a könyveket. Minden este úgy kell kivennem a kezéből, mert ha rajta múlna, tízig is ébren maradna olvasgatni.

Viszont kb. ugyanilyen lelkesedéssel szeret számítógépezni, online játékokkal játszani. Probléma? Nekünk nem az. Nyilván csak olyannal engedjük játszani, ami az életkorának megfelel (igazából leginkább Minecraftozni szeret), és a megfelelő keretek között én nem tartom gondnak, ha ezzel is foglalkozik. Egyébként meg egy mozgékony, eleven kisfiú, aki szeret rohangálni, fára mászni, biciklizni, és sokat segít itthon is.

Szóval én úgy látom, hogy nem megy egyik a másik rovására, és igazából még örülök is neki, hogy magabiztosan kezeli a számítógépet (nem csak a játékokat).

(a 15. válaszoló vagyok újra)

Most elolvastam a 12. választ, hát, nekem ment az, hogy könyvet vittem, és az orvosi váróban ezt olvastam a gyereknek – persze érdekes, mert én feszengtem kicsit ettől, mivel sosem láttam, hogy mások is így tennének. :) (Jó, szerencsére nem kellett túl sokat várókban ücsörögnünk eddig.) De való igaz, egy telefonnal még jobban le lehet kötni a gyereket, és abban nyilván nincs semmi „ördögtől való”, ha ilyen helyzetekben azt nyomkodják a srácok.

Kérdező, sajnálom, hogy nem az én ismerősöm vagy, mi nagyon örülnénk a könyveknek (na jó, van, amelyiknek nem, mert pl. nálam Bartos Erika tiltólistán van. Légy pozitív, gondold azt, hogy az általad ismert családokban azért nincs gyerekkönyv, mert fejből mesélnek a gyereknek folyton – és az aztán még a mesekönyvnél is szuperebb! ;)