Hogyan alakult a barátnőtökkel a kapcsolat, mikor megtudtátok, hogy babát vár?

ez csak rajtad múlik

egy kismama többmindenen megy eresztül a hormonok miatt is, egyszer felhőkben érzi magát, másszor depressziós, végén hátájás is várható sokat kell pihenni stb, ettől függetlenül társasági életet is élnek

baba megszüetése után rengeteg az éjszakázás, kimerültség várható, sokaknak jól jönne segítség is.

csakis rajtad múlik, na és rajta, hogy mennyire lesz nyitott kismamaként a te életedre és egyáltalán a közös programokra.

nekem rosszul alakultak a dolgaim, de kizárólag az én hibámból, két barátnőmmel is egyszerre lettem terhes, akkora bulinak tartottuk, találkoztunk, nézegettünk babacuccokat (persze nem vettünk meg semmit.:)) sajnos nem vagyunk már fiatalok, így itt volt az ideje mindenkinél.

aztán én kiestem a versenyből, mert elvetéltem. akkor tönkrement minden, nekem agyamra mentek a vizsgálatok, amiket csináltattunk és őszintén szólva, önmagam sajnálata.

őszintén megmondtam nekik, hogy nekem egy darabig nem megy a találka, csak az emailezés, netes kommunikáció, ők megértették. rájöttem, hogy bármit is hiszek magamról, őszintén be kell látnom, hogy nem vagyok jó barátnő.

amikor nemsokára ismét terhes lettem, ők még azok voltak, megint elkezdtünk gyakran találkozni. aztán mikor gyerekük lett, eltűntek, mert a kicsit kell ellátniuk, én pedig most már nagy pocakos vagyok (ami engem nem ösztönöz több km-es sétákra, őket pedig inkább az érdekelné). borzongató találkozni velük és a babáikkal, hiszen a miénk is már annyi idős lenne.

34hkm

Szinte egyidőben vártuk az első gyermekeinket.

Hát mit mündjak,más amit mondtak ők és más,ahogyan végül csinálták.

Akikkel nem egy városban lakunk szite teljesen megszűnt a kapcsolat,legalábbis a személyes. Csak akkor találkozunk,ha én megyek...az indok,hogy hát milyen messze lakom...de ugye ahhoz,hogy találkozzunk nekem is kocsiba kell ülnöm. Szóval kicsit s,,zarul esik,hogy én képes vagyok akár gyerekkel is autózni,míg ők nem.

Már nem is erőlködöm. Fölösleges.

Persze ezek a nők voltak azok,hogy ők aztán jöbnek-mennek majd gyerekkel is,de végül mind otthon ül.

Erre írtam,hogy más az elmélet és más a gyakorlat.

Akikkel egy városban lakunk,velük maradt minden a régiben. Hol én megyek,hol ők jönnek.

Én a másik oldalon vagyok. Két legjobb barátnőm van, nem változott a kapcsolatunk, mióta elmondtam, hogy jön a baba. Mondjuk mi nem egy helyen élünk, és csak pár havonta tudunk személyesen találkozni, de rendsezeresen beszélünk, chatelünk, tudjuk, hogy éppen kivel mi van. Nekem nagyon pozitívan fogadták, érdeklődnek, és én is szívesen mesélek nekik, de figyelek, hogy ne ez legyen mindig a téma, hiszen engem is érdekel, hogy velük mi van.

Szerintem ez mindig magán a barátságon múlik, amihez nyilván kell egy adag megértés is, és jó kommunikáció. A barátnőimnél még nincs gyerek, így ez nekik is új:)