Hogyan próbáljam meg elengedni, feldolgozni ezt a hatalmas lelki problémámat?

Nyolc éve élek a párommal akinek az előző házasságából született gyermekeit közösen neveljük. Az anyjuk elhagyta őket külföldre költözött. Amikor összekerültünk sem voltam már fiatal azóta pedig ugye eltelt 8 év és 44 éves lettem. A gyerekkel nem igazán jó a kapcsolatom, nem igazán fogadtak el bármennyire is igyekeztem jó "anyjuk" lenni. Közös gyermekünk nincs mert a korom miatt illetve a 3 gyerek miatt (anyagi okok, a gyerekekkel kapcsolatos problémák) mondhatni önként lemondtam a gyerekszülésről. Én aki mindig erről álmodott. Nagyon nagyon nehéz feldolgoznom hogy már biztosan nem lesz gyerekem, azt hittem könnyebb lesz de nem. Nagyon megvisel lelkileg és egyre rosszabb. Hogyan tudnám ezen túltenni magam és elfogadni végre ezt a helyzetet? Csak orvosi segítséggel? Ha van valaki aki hasonló cipőben jár kérem írjon nekem akár privátban is. Jó lenne erről valakivel beszélgetni aki átélte vagy átéli ezt.