Miért nem tudják az emberek megérteni hogy valaki nem akarja megkereszteltetni a gyerekét?

Én is 20 vagyok, ugyanez a felállás.

Se templomi esküvő, se keresztelés. Ha egyszer nem vagyok hívő, akkor minek? Felesleges pénzkidobás és természetesen irtó nagy képmutatás, amire én nem vagyok vevő.

A kedves 63%-os válaszoló pedig jobban tartsa tiszteletben, hogy nem mindenki hívő. Én sem prédikálok senkinek, hogy miért hisz abban, hogy őt egy felsőbbrendű entitás teremtette.

Régebben feltettem én is egy kérdést erről a témáról a vallás témakörben, visszakerestem, szerintem érdekes dolgokat írtak:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__2..

Röviden: nyugodj meg, neked van igazad, aki hit nélkül kerereszteli meg a gyerekét (vagy esküszik templomban), az „divatkeresztény”.

A szüleiddel kapcsolatban azt gondolom, bennük nagyon erős a félelem a (vélt vagy valós) társadalmi normák megszegésével kapcsolatban, irtóznak tőle, hogy kilógjanak a sorból, és felvállalják a saját gondolataikat (már ha szoktak gondolkodni egyáltalán). Bocs, ettől még lehetnek rendes emberek, csak hát ez a mentalitás nem visz előre semmit a világon (sőt!).

Kedves 11-es, kicsit túlérzékeny vagy szerintem. :)

Miből gondolod, hogy nem tartom tiszteletben a más véleményt?

Esetleg kellemetlen lehet, ha nem látsz túl bizonyos korlátokon, de ez a Te döntésed, és én elfogadom. Nem agitáltam, csak céloztam egy bizonyos kiindulási alapra.

Üdv.

Nos, az én gyerekem sincs megkeresztelve, pedig én hívő vagyok. Hívő, nem pedig vallásos. Nem járok templomba, viszont hiszem, hogy valaki ott fent vigyáz rám, ránk és hogy az ember túl csodálatos és bonyolult ahhoz, hogy az evolúció eredménye Legyen, ne pedig egy felsőbb hatalome.

De a gyerekem majd eldonti, hogy ő mit hisz és mit szeretne majd az életével kezdeni. Ez nem az én dolgom. Persze, lehetne úgy nevelni, hogy minden kérdésre vallásos válsz adni, de nálunk ez nem így megy. Nálunk a "van aki abban hisz, hogy Isten...., de van aki még abban hogy..."

#13 Talán abból gondolom, hogy "kórságnak" hívod és leszólod a hívőket, mert szerinted csőlátásúak, valamint magadat intelligensebbnek nyilvánítod pusztán amiatt, mert te (el)hiszel.

Nálam nem ez a tiszteletben tartás. Bocsi.

Engem megkereszteltek, de templomba nem hordtak, a vallásos szokásokat nem tartottuk, ez csak amolyan hagyomány, ami valamiért szerintem a szüleid fejébe is nagyon beette magát.

Férjem is meg van keresztelve, ők rendszeresen jártak templomba, a hagyományokat is tartották olyan 8-10 éves koráig, aztán azóta ő kivonta magát belőle, mert ő ellentmondásosnak érzi a saját vallását, és annak a történetét.

Emiatt kérte, hogy ne kereszteljük meg a gyerekeinket (most van úton az első), mivel nem részesülnének egyébként sem vallásos nevelésben, hanem meséljünk nekik majd a különböző vallásokról, a tanításaikról, aztán majd ő eldöntheti később, hogy meg szeretne-e keresztelkedni, ne mi döntsünk helyette.

Ezzel egyet tudok érteni, bár én is a hagyományok, meg berögződések miatt eredetileg meg akartam kereszteltetni, aztán belegondoltam. Férjem családjából is kérdezték már, hogy miért nem akarunk keresztelőt. Mikor mondtam, hogy nem nevelnénk vallásosan, akkor kibújt a szög a zsákból, hogy hát nem is arra gondoltak, de akkor meg minek?:D

Ráadásul még azt is eldönteni, hogy ki legyen a keresztszülő... Így ezt is meg lehet úszni.

Kérdező, én szeretek az ilyenekről vitatkozni, engem szórakoztat, úgyhogy én biztos megkérdezném a szüleidet a helyedben, hogy mi értelme van a keresztelőnek, ha nem is tartják a vallási szokásokat? És miért kellene ezt a gyerek helyett eldönteni, amikor felnőttként ő is el fogja tudni dönteni.

Az meg, hogy pogány lesz... Én hiszek Istenben, de nem vagyok "rendes" keresztény. Nem járok templomba, nem konfirmáltam, számomra a kapcsolathoz köztem a felsőbb jó között itt belül van. Arra törekszem, hogy mindenkiben a szerethető dolgokat megtaláljam, és szeretetteljesen viszonyuljak az emberekhez. Hiszem, hogy mindenki jónak született, és aki rossznak is tűnik, abban valójában ott van a rémült, ijedt kisgyermeki énje, akit nem úgy szerettek, ahogy szüksége lett volna rá. A gyerneke(i)mnek is ezeket az értékeket szeretném továbbadni, és hiszem, hogy Isten szeretete nem azon múlik, hogy valaki meg van-e keresztelve, vagy sem. Ezek csak emberi rituálék, amik vannak, akiknek sokat, vannak, akiknek kevesebbet jelentenek.

A gyerek szüleiként nektek van jogotok ezt eldönteni, ők is dönthettek a sajátjuknál. A véleményükhöz persze ettől függetlenül joguk van, kiakadhatnak, ha úgy tetszik, az már az ő dolguk. Az pedig a tiétek, hogy hogyan fogjátok a gyerekeiteket nevelni.

Nem fogják eltemetni? Dehogynem ! Adsz a papnak zsebbevalót, és eltemeti. Apukámat is így temették....vagy ott az önkormányzati temetés.

Amúgy meg: 29 hetes vagyok, férjem sincs, én sem vagyok megkeresztelve, Boglárka sem lesz, ha megszületik. Akkor nekünk is meg kellene, amit pl. én nem akarok, mert nem vagyok vallásos. Akkor bérmálkozzak, vagy áldozzak, vagy micsoda...hercehurca csak.

Ez annak való, aki vallásos. Ha már eleve a szülő sincs megkeresztelve, akkor veszett fejsze nyele az egész.

Uncsim pl. huszonévesen keresztelkedett, kipróbálta az összes keresztény vallást szinte, végül római katolikusnak keresztelkedett, mert az állt hozzá közel. Ő választott, boldog vele. Szerintem ez így jó.