Hogy kell elkerülni az ősanyákat a gyereknevelés és terhesség alatt? Hogy kell őket kezelni, amikor mindenhol velük találkozik az ember?
Azokat a nőket értem ezen akik:
-csak szoptatnak 2 évig
-nem engedik bölcsibe, oviba a gyerekeiket (bár most az ovi már kötelező)
-a kötelező oltásokat jól meggondolják
-nem adnak a gyereknek gyógyszertári fürdetőt meg gyógyszertári vitaminokat
-együtt alszanak
-csak a nő tud gondoskodni a gyerekről szerintük
-csak hordoznak
-a természetes szülés hiányát katasztrófának tartják
-a tápszer szerintük az ördög eledele
-erőltetik az akaratukat
Mostanában próbáltam néhány közösséget keresni, hátha találkozom kismamákkal/anyukákkal, akik jófejek. Mindenütt ősanyákkal találkoztam, internetes közösségekben.:/ Akik nagyon kirekesztők. Annyira sajnálom, mert más kismama ismerősöm nincs (korán szülök a mai trendhez képest), és szerettem volna barátkozni. De ők úgy erőltetik magukat.
Lehet, hogy ez az ősanyaság most az új trend, de nekem nem tetszik. És persze biztosan trendek jönnek és mennek, de valahogy csak ősanyákkal hozott össze a sors eddig.
Igyekszem elengedni a fülem mellett, de annyira nehéz ilyen hormongőzös állapotban.:) Úgy félek, hogy majd a játszótéren sem tudok beszélgetni senkivel...
27 hkm
"Miért, ti nem vagytok azok, csak épp ellenkező előjellel?"
Csak magamról tudok beszélni, én nem vagyok erőszakos, hanem elfogadó és toleráns vagyok. Nem én térítek az igény szerinti szoptatásról vagy bármiről, én csak létezem.:) Csak vagyok, és gondolkodom a dolgokról egyféleképp. Az ősanya kifejezésre jó a kötődő nevelés, köszönöm az egyik válaszolónak, hogy szólt, hogy ez a hivatalos neve.:)
#11 Én pl nem szólnék egy büdös szót se az ősanyákra, ha ők nem akarnák rámerőltetni a saját elveiket.. Meg nehogy már leszóljanak engem azért, mert én hajlandó vagyok beadni az oltásokat a gyerekemnek.
Ez pontosan olyan, mint amikor jönnek az elvakult hitgyülisek és mindenképpen be akarnak szervezni maguk közé. Érted, nincs bajom a hívőkkel, addig amíg nem próbálják meg magukat és az elveiket rámerőltetni.
Majd megszületik a babád és bevonzod a normálisakat is.
Nekem vegyesek az érzéseim, de mindenki úgy csinálja a babázást, ahogy jó nekik és az nagyon fontos, hogy látva a gyerekedet biztos legyél benne majd, hogy az jó neki. Onnantól pedig könnyebb elnézni mások módszerei mellett, de adnak amúgy jó ötleteket is. Én pl. sosem akartam hordozni a gyerekeimet, mégis muszájból elkezdtem, mert a babakocsival nem tudtam közlekedni dinamikusan és végülis hordozás lett belőle, amit sosem gondoltam, de az élet így alakította.
A játszótéren pedig lesz sok megfeszült anya, de inkább majd akkor rettegj tőlük, amikor a gyereked megdobja a másikat homokkal kaviccsal és elszalad a játékaival, mert gyerek és olyan és kész. Na azok kemény pillanatok lesznek az érzékenyebb anyukák között :D
Hasonlóan érzem,mint az első válaszoló.Furcsának találom,hogy mindenki ősanya mostanában,mert én például -az eltelt 8 év óta,mióta magam is anya lettem- nem találkoztam egyel sem,akit így kategorizálnék.Jó néhány anyukát megismertem,akik másképp csinálnak sok mindent.De amúgy is más szokásaink vannak,miért épp a gyereknevelésben egyeznénk.Én nem veszem magamra,hogy ő szoptat,én meg nem,vagy ő hordoz én meg nem stb.Meghallgatom,de pont ennyi ideig érdekel.Nem kell erre túl sok energiát fordítani!
Nehéz éveid lesznek,ha már most kiakadsz,magadnak nehezíted meg.
Masodik válaszoló vagyok...azert,alljunk mar meg egy pillanatra...en voltam az egyetlen,aki vallaltam itt a valaszok között,hogy "osanya"vagyok..azt hiszem senkire semmi rosszat nem irtam,ellenben ket oldalon keresztul olvashattam arrol,hogy szeretethianyos,buta,elvakult vagyok,akinek egy hisztikiralyno a gyereke...en ezt most igenis magamra veszem..ket gyerekem van,az egyik nehezebb termeszet,a masik könnyebben kezelhető.Mindkettejuket ugyanugy nevelem...egyaltalan nem vagyok szeretethianyos,kiegyensulyozottnak es boldognak erzem az eletem..(sőt a szortelenitest a fodraszt es a manikurost sem az ordog művének tartom..:):)
Ahogy korabban írta valaki,ti is ugyanazt csináljátok,mint akiket fikaztok...azt hiszem mradhatunk annyiban,hogy mindwnki a legjobbat akarja a gyerekenek,es jo esetben van annyi önbizalma,hogyha valaki az o ertekrendjebe nem illo "jotanacsokkal"latja el,mwg birja mondani,hogy köszönöm,de nekem ez nem fer bele...akar innen,akár onnan .
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!