A férjem szeretne 3. babát. Én kételkedem abban, hogy bírnánk. Akinek 3 van, honnan tudta hogy belefér még?

Ez egyedül rajtatok múlik. Ki milyen alkat. Mennyire tűri a monotonitást, mennyire türelmes, mennyire bírja hisztit. Van, akinek vasból vannak az idegei, vagy annyira gyermekcentrikus, hogy hivatástudatból csinálja.

Másnak 1 gyermek is már próbára teszi az idegeit. Nem vagyunk egyformák. A gond akkor van, ha olyan ember vállal több gyermeket, aki kevésbé alkalmas ezeknek a dolgoknak az elviselésére.

Önismeret szükséges tényleg ahhoz, hogy reálisan fel tudjuk mérni a képességeinket.

Nekem 2 van, egy sérült és egy egészséges. Nem válallnék többet, mert nem bírnám. Ha a nagyobbik normál lenne, akkor beleférne talán, de nem biztos.

A férjem ismerőse egyáltalán nem vállal, mert tudja, hogy semmi türelme a gyerekekhez, nem alkalmas rá. A szomszédasszonyomnak 3 van, profin ellátja őket és tele van energiával. Ő ilyen alkat.

Szerintem egyenlőre ne vállaljatok, hanem várjatok még 1-2 évet amikor a már meglévőekkel könnyebb, ellátják jobban magukat és akkor vegyétek elő újra a témát.

Férjednek is így mond el az érzelmeid, hogy nem vagy teljesen ellene, de anyamártír se akarsz lenni, ezért egyenlőre napoljuk a témát. Lehet ha a nagyobb majd már egyedül jár suliba, a kisebb meg imád ovis lenni, akkor már tökéletesnek érzed majd a helyzetet.