Kinek mi a fontosabb, hogy 1 gyereknek adjon meg mindent, vagy kettő legyen, de nekik kevesebbet?

"De egy életre megtanultam becsülni, beosztani a pénzt! Ezzel én többet kaptam!"

Ne haragudj, de ez oltári nagy butaság. Attól, hogy valaki egyke, még normális ember, semmivel sem rosszabb vagy felelőtlenebb pénzügyekben, mint akinek van testvére. Ez nevelés kérdése nem egykeségé, csak valaki ezt kitalálta a többi meg szajkózza. A férjem is dolgozott végig, plusz felvette a diákhitelt, fizethetjük még vagy 20 évig. Van testvére, de a kapcsolat nagyon felszínes.

Lehet, hogy tévedek, de aki két éve illetve tavaly végzett, az még nem ebben a horrortandíjas rendszerben kezdett. Mindegy, én arra nem számítok, hogy helyettem majd más fogja fedezni a fiam tanulmányait, arról nem beszélve, hogy saját életemet tekintve sem csak a túlélés a cél, szeretném még én is élvezni az életet, nem csak kuporgatni. Mi ezt az életformát 1 gyerekkel látjuk biztosíthatónak, másnak pedig mások az igényei. Nincs ezzel gond, nem vagyunk egyformák.

"De egy életre megtanultam becsülni, beosztani a pénzt! Ezzel én többet kaptam!"

De ez nem a tesódnak köszönhető....

Vagy szerinted az nem tanulja meg aki mondjuk egyke, de a szülők mondjuk minimálbért keresnek, esetleg egyik szülő rokkantnyugdíjas? Nem hiszem hogy abból designer cuccokra meg gyereknek lakásra futná, örülnek ha a minimumra futja.

De milliomost is ismerek, akinek 4 gyereke van és mind a 4 szórja a pénzt, soha életében nem mondták nekik semmire, hogy nem. Ők nem tanulták meg, hiába van több testvérük.

Nem evidens, hogy minden egyke szórja a pénzt és az sem, hogy minden testvérrel élő be tudja osztani. Ha így lenne, akkor nem lenne naponta tesós kérdés anyagiakkal kapcsolatban.

A lakást, és még akár az egyetemet is azért egy 18 év feletti már meg tudja oldani, ha akarja, főleg, ha legalább van nagyon minimális segítsége, de még anélkül is. Férjem egyik haverjának nemhogy lakást nem tudtak biztosítani, vagy továbbtanulást, de még adósságot is kapott a szülők által az ő nevére felvett hitel miatt. El kezdett dolgozni, mellette levelezőn tanulni hiányszakmát, még az egyetem első évének végén kapott jobb állást, és azóta is jól keres.

Arra kell megtanítani, hogy ezeket hogyan érje el akár önerőből is, hiszen lehet az ember akármilyen gazdag, bármikor jöhet olyan helyzet, hogy elveszik a vagyon, szóval én erre semmiképp nem alapoznék.

Ha tudok tetőt rakni a feje fölé, tudom etetni, ruházni, és stabil érzelmi hátteret is tudok neki nyújtani, akkor a gyerekszám nem ezen fog nálam múlni, de ezt mindenki maga tudja.

Teljesen félreértettetek, de nem is lényeg. Az biztos, hogy itt csak olyannak szabad válaszolni, aki gazdag és egy gyerekkel akarja az életet kiélvezni. Aki szegényebb és több gyereke van, nem is itt ül a legtöbb esetben mert folyamatosan van valami dolga. Tegyük fel mos tárcsás mosógéppel, vagy épp igyekszik 500 forintból fejedelmi lakomát készíteni! Lehet ám így is boldogan élni. Ki így ki úgy! Én ettől függetlenül küzdeni tanítom meg a gyerekeimet, akik nagyon boldogok és sikeresek is mondhatom, hisz sok barátjuk van, sikeresek a sportban mindhárom egytől egyig és jól tanulnak. De, ha elmondom, hogy a havi bevételünk a hitel levonása után 200ezer forint, ezen tuti keményen megrökönyödtök, hogy lehet erre vállalni 3 gyereket! Egyik gyerekem sem bánta meg szerintem, hogy vannak, imádják egymást, sőt rengeteg elismerést kapunk a tanítóktól, az edzőktől és a sakkmestertől. Pedig 3 gyerekhez ez pici pénz az itt írogatókhoz viszonyítva szerintem. És olyan szinten be van osztva, hogy megyünk nyaralni évente egyszer, plusz színház, cirkusz, állatkert is belefér. Nyilván megvan mindennek a nehézsége, hisz olyanokat csinálok, amiket lehet itt a többség nem. Pl,tényleg nincs automata mosógépem, de nem bánom, mert kevesebb a vízdíjam így, mint pl. a szomszédé. Mindenkinek más okozza a boldogságot. Nekünk a gyerekek. És, hogy mi lesz a továbbtanulással? Hiszem, hogy akkor is lesz diákmunka, hiszem, hogy én is többet tudok dolgozni ha nagyobbak lesznek. Ki tudja mik akarnak lenni, ki tudja mi hol leszünk. Jelen pillanatban most én tudok adni a kezükbe egy biztos alapot, akár a tanulással, akár a sporttal vagy egyáltalán a pénzbeosztással kapcsolatban, és ugye ezután a jóisten kezében vagyunk. Éppúgy, mint az aki gazdagságra vállal több gyereket.

Mi életünk nem lenne teljes egy gyerekkel, de tudni kell, az idegállapotom még akár 3-at is elbírna. A pénztárca nyilván nem, így nem lesz több. Én így vagyok kiegyensúlyozott és a gyerekek is boldogok. Nem utolsó van néhány gazdag barátja a gyerekeimnek, imádnak nálunk lenni. Gondolom nem ok nélkül. És most azért ne putrit képzeljetek el.

"Aki szegényebb és több gyereke van, nem is itt ül a legtöbb esetben mert folyamatosan van valami dolga. "

Miért szerinted a gazdag nem dolgozik? Nem mindenkinek hullik az ölébe a pénz, attól hogy gazdag még ő is dolgozhat 10-14 órát naponta az irodában, vagy hívogatják még este 9-kor is ilyen-olyan üzleti ügyben.

Nekem semmi bajom az életmódoddal, mi is hasonlóan szerényen élünk, de szerintem túlzás azt mondani, h a gazdagok wellensseznek egész nap. Biztos van ilyen is, pl. kitartott nők vagy örökösök, de azért akiket én ismerek és jól állnak anyagilag, nem 8-4-ig állásban dolgoznak.

Kérdező: Szerintem ezt nem így kell eldönteni. Ne azért vállaljon 2 ember többedik gyereket, mert "kell a testvér", hanem mert szeretnének még egy gyereket. És aki nem szeretne többet, az ne szüljön csak azért, mert "megfosztja a meglévőt egy testvértől".

Ha szeretnétek még egy gyereket, de nem vállaltok, mert miből megy majd egyetemre, akkor mindigis marad egy kis hiányérzet nálatok. De ha nem szeretnétek többet, akkor ne szülj azért, mert más azt mondja testvér nélkül szar az élet. Mert akkor elrontod az életetek. Ott lesz mindig a tüske, hogy "minek vállaltad", meg hogy "könnyebb lenne eggyel", de már nem lehet visszacsinálni...