Mennyire tudtatok spontának maradni a gyerkőc születése után?
Ilyesmikre gondolok, hogy pl. szombat délután régen gondoltatok egyet, beültetek a kocsiba, és mentetek vásárolgatni, kirándulni, barátokhoz a párotokkal. Ezt mennyire sikerült a baba születése után megtartani?
Vagy azóta mindent szervezni kell?
Mi még csak most várjuk a kisfiunkat, februárban fog megszületni. De 2 párnak is született a baráti körben ebben az évben babája, és pont ellenkező náluk a helyzet.
Az egyik pár ugyanolyan spontán maradt, ha gondolnak egyet, bepakolják a babát és a cuccait a kocsiba, és mennek, ahova akarnak.
A másik pár képtelen bármilyen programot összehozni magának úgy, hogy ne kelljen előtte legalább 1 hetet szervezkedni :D
Melyik a valóság? Babafüggő? Vagy szülőfüggő? Min múlik?
Nyilván nem akarok a baba születése után állandóan menni, és úgy élni, mint előtte. De azt sem akarom, hogy úgy járjak mint ők, hogy a 7 napból 6,5-et a négy fal között töltenek (mert a séta megoldása is külön haditervet igényel náluk :D)
Az első gyerekkel kellett 2-3 hónap, mire úgy beállt minden, hogy spontánabb lettem újra. Mi rengeteget utazunk pár hetes korától, de részemről ezekre mindre előkészültem mindig. Aztán jött a jó idő, magamra kötöttem és elindultunk mindenfelé termosszal (akkro már nem szoptattam). Most, hogy már dackorszakol és nagyon aktív, a babakocsiban sem amarad meg, jári nem akar sokáig magától, a kisöccsét magamra kötve cipelem mellette...kicsit nehéz spontánnak maradni és megmondom őszintén, nincs is sok kedvem elindulni még velük, mert a két éves pörög, mint a búgócsiga és elég ideges vagyok a nap végére.
Persze a pici még csak 2 hónapos, most rendeződtünk össze, gondolom tavasszal megyünk majd vonatozni, kirándulni, hátha a nagy is addigra kezelhetőbb lesz.
Egy éves korukig szerintem lehet spontánnak lenni egy gyerekkel, utána kicsit át kell gondolni, két gyerekkel nehéz.
Most nem az autós utazásokról beszélek persze, oda heti rendszerességgel megyünk, minden hétvégén spontán is, de kell az apjuk segítsége.
Hát ez nálam úgy működik, hogy régen kitaláltam valamit és akkor "már azonnal", most ez ebben a formában nem megy de ugyanúgy van mikor pl délben kitalálok valamit csak igazodni kell a babához de max pár óra múlva úgy is megvalósításra kerül.
Van mikor simán megy babával is és van mikor tényleg szervezés kell hozzá. Mi a férjemmel élményfürdőbe akarunk menni de oda egy pár hónapos baba nem való így be kell szervezni a nagyit. De mikor azt találjuk ki, hogy utazunk valahova egy picit az szervezkedés nélkül is megy ha nem hosszú az út.
Mi spontának maradtunk. Az első pár hónap ugyan húzósabb volt,mert téli baba + míg pici volt én nem vittem bevásárló központokba stb.
Aztán amikor nagyobbacska lett,mentünk,de persze nem azonnal hanem ha pl megvártuk míg felébred alvásból,etettem,összeszedtem a motyoját és már mehetünk is. :-)
Most már 11hónapos mindenfele megyünk,elég csavargósak vagyunk. És spontának. Nem kell 1hétig szervezni azt,h menjünk meg hogy hova is. Reggel kitaláljuk és megyünk. :-) Egyébként baba és egyénfüggő sztem!
Hozzánk négy gyerkőc érkezett kis korkülönbséggel, nekem kezdettől fogva az aprólékos tervezés, szervezés segített legyőzni a káoszt. Ugyanúgy csináltunk mindent, elmentünk kettesben, volt külön hobbink, találkoztunk a barátainkkal - csak éppen mindent megszerveztünk előtte, legyen valaki, aki vigyáz a gyerekekre. Azért nem tartott hetekig a szervezkedés, 1-2 nappal gondolkoztunk előre.
Úgyhogy nálunk a spontaneitás ilyen formában teljesen eltűnt, bár tény, hogy én előtte is egy szervező-tervező ember voltam, tehát különösebben nem vágott földhöz a változás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!