Anyagilag mikor álltatok készen a gyerekvállalásra? Hány évesek voltatok?

Mikor én 24 voltam, a férjem (akkor még csak párom) meg 23, volt egy időszak, amikor azt hittük, hogy terhes vagyok. Akkor beszéltünk róla először komolyabban, együtt éltünk már (saját lakás, de nem a mi érdemünk, a szüleimtől kaptuk), mindketten dolgoztunk. Nem kerestünk sokat, de belefért volna, egyértelműnek gondoltuk, hogy megtartjuk a babát, ha jön. Nem jött, nem voltam terhes. Viszont utána kicsit több, mint egy évvel összeházasodtunk, már jobban is kerstünk (vagyis főleg én), így úgy döntöttünk, jöhet is a baba (én voltam 25, ő 24). Terhes lettem, de sajnos vetélés lett belőle, majd 8 hónappal később jött össze újra.

Na, ez alatt a 8 hónap alatt fordultak akkorát a dolgok, hogy elég kényelmesen élünk anyagilag, nem számolgatjuk, mennyit költünk. Mire idén júliusban megszületett a kislányunk (én 27, ő 26 éves), már egyáltalán nem okozott gondot mindent megvenni neki, ami kellhet, és nem mindenből a legolcsóbbat, meg használtat, hanem azt, ami tetszik (jó, azért ésszerű határokon belül).

És itt jöttem rá, hogy ennek tényleg most volt itt az ideje: imádtam így a babavárást, nagyon jól esett mindenből azt venni, amit én szerettem volna, és látni, hogy milyen gyönyörű szobája, babakocsija, ruhái stb. lesz a kislányomnak. És azóta is nagyon jó érzés csak úgy megvenni, ha látok neki valami szépet. Nem keresünk milliókat, mielőtt valaki félreértené, csak kényelmesen tudunk élni, és nem szórom két kézzel a pénzt, de igenis jólesik csak úgy venni ezt-azt néha.

Belefért volna a baba 3 éve is, de nem így, és biztos fájt volna a szívem, hogy csak nézhetem a szép babaholmikat, és be kell érnem a legolcsóbbakkal, vagy amit kapunk használtan. SZóval elméletileg 24 voltam, a férjem 23, mikor már meg tudtuk volna oldani, de igazán készen 26, illetve 25 éves korunktól álltunk szerintem.