Titeket mennyire zavarnak a kéretlen tanácsok? Van olyan, akit egyáltalán nem? És olyan, akinél senki nem szól bele a gyereknevelésbe?

Főleg anyámtól kapom kéretlenül is a beleszólast. Ennek ellenére nem utasítom el élből, mond jó dolgokat, csak akkor szoktam erélyesen rászólni, amikor elfelejti, hogy felnőtt vagyok, és utasítani próbál a saját lányommal kapcsolatban. 3 hónapos a kislányom, szóval még azért szokatlan anyámnak, gyakran megfeledkezik magáról, de ha szólok neki, befejezi.

Amit viszont utálok, ha olyan pofázik, akinek nincs is gyereke. Egy barátunk nője ilyen, szokott bébiszitterkedni, és pszichológiát tanul, ettől azt hiszi, hogy mindent tud a témában, és folyton okoskodik. Na neki is megmondtam már párszor, hogy majd szólok, ha érdekel a véleménye valamiről. Mondjuk nem fog :) ilyenkor ő megsértődik, legközelebb pedig mint ha mi sem történt volna, folytatja. Meg tudnám csapni, főleg mert gyerek híján fingja nincs, miről beszél. Nem érti, hogy a más gyerekre vigyázás meg a tankönyvben olvastam közel sem ugyanaz, mint mikor saját gyerekről van szó, baromi okosnak hiszi magát.