Nektek is szoktak kéretlen tanácsokat adni vadidegen emberek?
Ma reggel elmentünk a fiammal egy nagyáruházba vásárolni.Közel van,gyalog mentünk.Már az elindulás sem volt zökkenőmentes,mert nem akart mellényt felvenni,pedig még hűvös volt.Volt egy kis hiszti,de ez megoldódott.A boltban megbeszéltük,hogy sütit fogunk sütni,így nem veszünk semmi édességet.De már jött egy tábla csokival.Ezt is megbeszéltük.Aztán hozott valami gagyi innivalót,na akkor kitört a hiszti.Hisztizett,hogy vegyük meg,de én mondtam,hogy szó sem lehet róla.Rászóltam kétszer,hogy tegye vissza,ezt meg is tette,de elkezdett hangosan sírni.Rászóltam,hogy fejezze be.Erre jön oda egy vadidegen nő,hogy had sírjon a kisfiú.Hát azt hittem az agyam eldobom.Mi köze hozzá.Minek szól bele.Ti is szoktatok így járni?
Nem vergődött amúgy a földön fekve,csak elég hangosan ordított.Nála az a megoldás,ha erélyesen rászólok,abbahagyja.
Teljesen érthető, hogy zavar. Nekem is hiába mondják, hogy "hadd sírjon csaj", engem "zavar", mert hisztizik.
Ilyenkor már alig várod, hogy hazaérj és ilyenkor jönnek a "beszólások". Én egy köszönömmel általában befejezem a beszélgetést, jó tanácsokat.
Dehogynem, rettentően utálom, sokszor már emiatt félek és nem megyek inkább boltba.
Ekcémás a lányom arca és sokan ellenállhatatlan kényszert éreznek, hogy ezt nekem megjegyezzék (mintha nem venném észre, vagy nem érdekelne) és persze "okos" tanácsokat osztogatnak, hogy mivel etessem, mit kenjek rá stb.
Hordozom őt és emiatt is sok beszólást kapok, még a kendős korszakban volt sláger, hogy nem fullad-e meg, kap-e rendesen levegőt, mostanában meg, hogy jaj szegény, biztos kényelmetlen neki (ja, egy Manduca...), nem rossz-e ez neki, biztos, hogy szereti-e stb.
Az enyém már 4,5 éves, szóval már lazán kezelem ezeket, de volt néhány, ami kiverte nálam is a biztosítékot. mindegyik elmúlt, a sógornőmnek szoktam max. elsztorizgatni, akinek 3 hónapos a picije, szóval még bőven előtte van... :D
egy beszólás van, amit nem tudok elviselni, és ez rendszeres: nálunk is megvan a szabály, hogy ha boltba megyünk, egy dolgot lehet választani. A gyerek persze néha alkudozik, de végül dűlőre jutunk, max. akkor van hiszti, ha eleve rosszkedvűen jövünk el az oviból. Például azért, mert az egyik boltban olyan eladó dolgozik, akinek az unokájának minden meg van engedve, és a gyerek üti-vágja a társait, többek között az én fiamat is, aki elég kis mulya, és egy ejnyebejnyét sem kap ezért otthon. Nos, ez a "kedves" eladó minden egyes alkalommal felsőbbrendűsége teljes tudatában jó hangosan megjegyzi a gyerekemnek, hogy: "Legyél ügyes fiú, fogadjál szót anyukádnak!" Engem meg szétvet a méreg, mert szívem szerint megmondanám neki, hogy előbb a sajátot kellene megnevelni, mielőtt a másét próbálná, meg persze, hogy az övékével nem kell alkudozni a boltban, mert bármit megvehetnek neki, és meg is veszik, míg az én ételallergiásomnak azt is meg kell nézni, eheti-e, amit választott. Meg én ragaszkodom az elveimhez, ha egyet választhat, akkor annyit és kész!
Bocsánat, hogy hosszú lett, és köszönöm, hogy kiírhattam magamból, mert fojtogatott!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!