Legyen baba vagy ne legyen?
A fiúmmal úgy döntöttünk babat akarunk, ő már nagyon rég óta szeretne, de én még nem akartam babázni mert fiatal vagyok, viszont most már nem akarok várni tovább ő is szeretne babát és én is vágyom rá, akkor miért ne lehetne?
az a helyzet hogy 6 év van köztünk, ezért is éreztem még magam fiatalnak ő meg már abban a korban van hogy jöhetne a baba. Kiskorunk óta ismerjük egymást tényleg 3-4 éves koromban is ismertem, átjárt hozzánk a tesoimhoz és már akkor is szerelmes voltam belé...aztán tesomékkal öszevesztek, nem tartották a kapcsolatot igy hát pont mikor 9-15éves voltam eltünk az életemből mármint ugy hogy akkor nem járt hozzánk de néha láttam mert itt lakik tőlünk nem messze. Hozzáteszem ha akkor nem vesznek össze, akkor már szerintem olyan 13 évesen is vele lettem volna mármint már akkor is jártunk volna, mert tényleg kis korom ota erzek valamit iranta. Olyan 16 éves voltam amikor megint elkezdtünk foglalkozni egymással kijárkáltunk, beszélgettünk, jó barátok voltunk tényleg mintha a báttyám lett volna.. én voltam 16 ő meg 22 amikor elkezdtünk normálisan járni, fél évet együtt voltunk joban roszban, aztan ilyen se veled, se nélküled kapcsolatunk volt, nem tudom miért ez igy alakult. 17 éves voltam ő meg 23 amikor megint összejöttünk és 18 évesen pedig meg volt az első szex. Szerintem nem siettem el, huztam addig ameddig birtam. DE mivel szeretem nem volt értelme tovább huzni mert ugyis vele vesztettem volna el ki mással, mikor ő az életem...Na most vagyok 20 éves ő 26, és mindig mondja hogy ő mennyire szeretne babát, de én eddig fiatalnak éreztem magam meg mittudomén nem akartam még babázni de most ugy érzem lehetne a baba, ha meg lennének hozzá a körülmények. Szegényesen nőttem fel, ő is neki a szülei meghaltak a nagynénje nevelte fel. Nem akarok a gyerekemnek olyan gyerekkort mint nekem volt, alkoholista az apám, az anyám gyogyszerezi magát, sose tudni mikor mire jövök haza... Ő meg rokonoknál lakik akik felnevelték oda nem vihetem a babát meg ide se. Mondtam neki hogy eloszor gyujtsunk pénzt, ugy döntöttünk ki megyünk külföldre ahol 230-230,- ezret keresnénk havonta, ebből tudnánk félrerakni és kb 2 év mulva jöhetne is a baba. De ugy szeretném hogy kint éljünk utána is mikor megszuletik.
Meg arra is gondolni kell hogy én majd ugye nem dolgozhatok, és jo lenne ha az első honapban legalább ő is otthon lenne velünk szoval elég sok pénz kellenne.
Mikor a babátokat vártátok, ti hogy oldottátok meg ezt? egy fizetésből meg tudtaok élni?
én nem akarok olyan luxus körülményeket de nagyon szegényesen se akarok lenni...
Meg azt se tudom hogy mi ketten eltudnánk e lenni egy pici babával egyikünknek sincs tapasztalata.
Mit javasolnátok? mi a véleményetek erről?
Ti hogy oldottátok meg? :)
És bocsi a helyesirásért telorol nyomkodtam !!










éltünk már együtt, van félretett pénzünk :)))
amugy meg ne szoljatok le mert van aki nulla forintbol nevel gyerekt nem mondhatjatok hogy felelotlen vagyok mivel éppen hogy erről szol a kérdés hogy gyüjetni fogok a baba előtt fuuuu veletek komoly gondok vannak.




















Az első mondatod legeslegelején eldőlt a véleményem: a "fiúmmal"....
még nagyon nem vagy érett rá, várjatok.





1. Próbáld meg érthetőbben leírni, hogy pontosan mit akarsz tudni, mert kesze-kusza az írásod.
2. Ne hagyj ki lényeges dolgokat, mert nem vagyunk gondolatolvasók.
3. Azért, mert alapvető kifejezéseket nem ismersz húszéves létedre, nem mi vagyunk a hülyék, viszont te nyugodtan utánanézhetsz, hogy mi mit jelent, legalább tanulsz belőle.
4. Semmit nem írtál arról, hogy most mivel foglalkozol. Dolgozol? Tanulsz? Van valami épkézláb végzettséged? Van szakmád? Érettségid? Akármi? Egyáltalán, értesz valamihez?
5. Oké, külföldre akarsz menni. Beszéled az ottani nyelvet? Ha nem, akkor ne menj ki. Képzetlen, nyelvet nem ismerő munkaerőre az egész eu-ban semmi szükség nincs, még ha el is tud valaki vegetálni ilyen feltételek mellett, de félretenni nem tud, ebben biztos lehetsz. Itthonról úgy tűnhet, hogy jobban él a kinti gyári munkás, de amit ott keres, az semmire nem elég, nem fog előrébb jutni.
6. Honnan veszed, hogy itt bárki is rasszista? De még ha az is valaki, senki nem írt olyat, amiből erre következtethetnél.
7. Egyelőre elég komolytalannak tűnsz ahhoz, hogy gyereket vállalj. Ez van, ezen nem kell megsértődni. Tudom, te már ilyen meg olyan nehéz dolgokat megéltél, mindig így van. Ettől még nem leszel érettebb, nem ezen múlik.
8. Jobban jártál volna, ha külön-külön kérdezed meg azt, ami érdekel. Pl. kiírtál volna egy külön kérdést arról, hogy hogyan lehet megélni, ha valakinek babája születik, és az anya otthon marad. Rögtön megírták volna egy csomóan, hogy az anya sem marad teljesen jövedelem nélkül, bár annyit nyilván nem kap, mintha dolgozna. Vagy ha külön megkérdezed azt,hogy ha nincs tapasztalatotok a babákkal kapcsolatban, akkor mit honnan fogtok tudni. Erre is rögtön megírták volna egy csomóan, hogy hová lehet tanácsért fordulni, meg hogy a gyerekorvos és a védőnő kötelező jelleggel elmond mindent, amit tudnod kell, és meg sem tudnál tőlük szabadulni, mert nekik az a munkájuk (főleg a védőnőnek), hogy a nyakadra járjon majd, és folyamatosan mondja, hogy mit hogyan kell a babával csinálni. Ha ilyen kérdéseket tettél volna fel, mindenki a kérdésedre válaszolt volna, de a fenti kérdésed tényleg felhívás keringőre, nem csodálkozom, hogy sokan beszóltak.





Most semmiképp se vállaljatok babát. És ehhez a véleményhez elég volt elolvasni az első 2-3 sort. Már abból kitűnt, hogy nagyon éretlen vagy, a hosszú levezetés csak még jobban alátámasztotta, a kommentjeidről meg már ne is beszéljünk..
A hosszú leírásod 80%-a tök felesleges volt, ráadásul kesze-kusza az egész. A lényeges információkról meg nem írtál semmit. Dolgoztok-e mindketten, elég a keresetetek ahhoz, hogy félre tegyetek, ill. a babát bevállaljátok? Vagy akkor csak a külföldi munkától várjátok a csodát? Lenne hol laknotok?
Meg igazából magaddal sem vagy összhangban. Az elején még azon az állásponton vagy, hogy jöhetne ("viszont most már nem akarok várni tovább ő is szeretne babát és én is vágyom rá, akkor miért ne lehetne? "), aztán a vége felé meg már arról beszélsz, hogy előtte meg kellene teremteni a körülményeket. Tök jogosan. Úgy rendben is van. Ha dolgoztok, van elég keresetetek úgy, hogy még egy gyereket is tisztességesen eltartsatok, van hol laknotok, (akár Magyarországon, akár külföldön) emellett stabil a kapcsolatotok, akkor persze, miért ne? De jelen esetben, mikor még a gondolataidat is alig bírod összeszedni ez ügyben, így semmiképp.





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!