Támogatnád-e, hogy kötelezővé tegyék, már a születéskor a kórházban az apasági vizsgálatot?

Rossz szöveg ez a gyerek érdekében...

Egy ilyen vizsgálatból max az derülne ki, hogy az apa nem az apa, úgy meg ugye öröklött betegségről nem beszélhetünk.

Én úgy vagyok vele, ha valakiben a legapróbb gyanú ébred, az csináltassa meg maga a tesztet. Gondolj bele, a gyermektelenek már így is mennyit fikázzák a családosokat, mert megy rájuk az adójukból, mi lenne ha még erre is költene az állam.

Ez a gyáva pasik esélye lenne, akik nem merik megkérni a tesztre általuk csalfának vélt felelősségüket.

Vissza a gyermekek védelmére: ha az országnak annyi pénze lenne, hogy ez is beleférne, akkor sem vezetné be, pontosan a gyerekek védelme miatt. Gondolj csak a szabályozásra, még válás után is az volt férj nevére kerül a gyerek, ha nem telt el 300 nap, pedig a terhesség csak 280 nap.

Akkor én most nőként megszakítom a sort, támogatnám, illetve nem lenne bajom vele. Az a része oké, hogy a pénz jobb helyre is kerülhetne, ezzel egyetértek.

DE. Én nem csomagoltatnék a párommal egyáltalán. Nőként elfogadom, és próbálom megérteni, hogy addig, amíg az a személy, aki 9 hónapig hordta a gyermekét, biztos abban, hogy a vér szerinti szülő, addig a férfinél ez nem így van. Mégis mi bajom lenne a teszttől? Semmi... Soha nem szülném meg a páromnak más gyerekét, tehát nincs mitől félnem. Ő neki meg soha, egyetlen percre sem fog eszébe jutni, hogy esetleg...

Ugyanis értem én, hogy most nagy a szerelem és a bizalom. De egy házasságban vannak ám hullámvölgyek, és nem szeretném én sem, ha esetleg egy rosszabb időszakban ilyeneken járjon a feje, és nem azért, mert okot adtam rá. Egyszerűen van az a lelkiállapot, amikor az ember mindent sötéten lát, és kérdőjeles minden az életében.

Nem biztos, hogy ilyen megtörténne. De nem is szeretném. És még egyszer: Nekem nincs mitől félni, és neki sem lenne soha, ha látná a tesztet.

Nem értem, aki ennyire küzd ez ellen.

Oké, és akkor én hullámvölgyes, sötét gondolatos időszakomban kérhetem, hogy minden nőismerősénél, aki gyermeket szül álljon oda, ès vizsgáljuk csak meg szépen, hogy esetleg ő lenne-e az apa? Tegyük félre az anyagi részét ennek az egésznek, és csak az erkölcsi oldalát nézzük. Ha neki joga van sötét pillanataiban kételkedni, ezért az apasági vizsgálat jogos, akkornekem is jogom van kételkedni, hiszen rajta nem látszik, hogyha másnak is gyereket csinál. Akkor ugye jogos, hogy én is apasági vizsgálatot kérek minden nőnél, akivel ismeretségbe került. Érzed ugye te is, hogy hova vezetne ez? Ha nem bízik bennem, akkor ne vállaljunk közösen gyereket. Ha nem bíznék benne, én sem szülnék neki.

Egyébként bírom a kettős mércét, hogy ha egy férfi vádol azzal, hogy nem tőle van a gyerek, amikor éppen hullámvölgyben a kapcsolat, akkor az érthető, mert szegény férfi ugye sosem lehet biztos, brühühü... De ha egy nő vádolja a férfit hűtlenséggel ugyanilyen szituációban, akkor hisztis pitsa, meg házisárkány, és persze hogy szegény meg nem értett férfi félremegy, hiszen ki viselné el az ilyen hisztérikákat...

Hozzáteszem nekem sincs okom félni, nem is arról van szó, hogy takargatnivalóm lenne, hanem a bizalomról. Ha sötét pillanatában olyanokat vágna a fejemhez, hogy szerinte bármelyik gyerekünk nem az övé, hát az apasági vizsgálat után szintén szedhetné a sátorfáját. Én sem vádoltak egyik nőismerőse terhességénél hűtlenséggel.

Ha meg gyanúra van oka a férfinak, akkor legyen vér a pucájában, és kérje az apasági vizsgálatot, ne bújjon az állam, vagy akárki más háta mögé.

"De ha egy nő vádolja a férfit hűtlenséggel ugyanilyen szituációban, akkor hisztis pitsa, meg házisárkány"

Gondolom hűtlenség akart lenni. Nálam érvényes a kettős mérce, csak arra nincs mód, hogy a világ összes gyerekét megvizsgálják egyetlen férfi miatt. Adott gyerek esetében pedig van apasági teszt.

Nem vagyunk egyformák, ettől kerek a világ. Engem nem zavarna egy ilyen kérés, téged, mást igen.

Nemcsak támogatnám, de ingyenessé tenném. Sokan elfelejtik, hogy a nők – ha több befutó férjjelölt van – amellett kötnek ki, aki a legstabilabban áll anyagilag. Ez persze nagy megkönnyebbülés - két okból is - a gyerek igazi apjának, ha nem akarja a kölykét, de mi van a szerencsétlen végső befutóval?

Nem szabad elfelejteni, hogy egy átvert férfi:

- Nem kap anyagi kártérítést

- Nem kap morális jogorvoslatot sem. (A nőknek nincs a törvény által előírt igazmondási kötelezettségük. Tehát a hazugságért nem jár börtön.)