Anyukák, nektek milyen a viszonyotok a saját anyukátokkal?

30 éves vagyok. Nagyon jó a kapcsolatom anyukámmal, mindig is az volt. A lehető legjobb anyuka és legjobb nagymama. Apukámmal már 33 éve ugyanolyan szerelmesek egymásba. Havonta egyszer találkozunk, mindig megöleljük egymást, apuval is. Amíg náluk vagyunk vagy ők nálunk, van, hogy sokszor csak elmegyünk egymás mellett és megöleljük egymást vagy puszit adunk. Őszinte vagyok vele, mindent megbeszélünk. Unokáért a tűzbe mennének és fáradhatatlanul játszanak vele reggeltől estig. Sőt, ha éjszaka sír, akkor anyu szalad, hogy mit csináljon :-)

Férjemmel is szeretik egymást, szuper a kapcsolatuk.

Van egy öcsém, vele is minden fantasztikus.

Lehet nyálasnak tűnik, csak szuperlatívuszokban tudok róluk beszélni, de tényleg a legjobb fejek a világon.

Jó a kapcsolatunk, nagyon szeretjük egymást. Mondjuk a gyerekek születése óta, meg amióta külön lakunk, sokkal jobb lett, előtte azért sokszor idegőrlő volt mindkettőnknek :)

Mindig megölel, amikor találkozunk, ő nagyon igényli, én nem annyira.

Heti 1x találkozunk.

Őszinte vagyok vele, ő is velem.

A gyerekeimmel nagyon jó a viszonyuk, nagyon szeretik egymást, sokszor alszanak náluk.

A párommal is jól kijönnek, bár őt néha idegesíti, mert elég furcsa tud lenni az anyám :)

Nem. Nem is emlékszem, mikor ölelt meg

Kéthetente kb, de elég felszìnes viszony.

Nem

Hatàreset, elvannak, de fél napnàl tovàbb nem bìznàm rà a gyereket.

Nem jó.

Remélem, nekem nem ilyen viszonyom lesz a gyerekeimmel. Àltalàban nem értünk egyet semmiben, szinte gyerekként kezel (szerinte nem jól nevelek gyereket) vagy úgy àltalàban, amit csinàlok, az biztosan nem jó.