Ti elengednétek 15-16 éves lányotokat egy 1,5 órára lévő Waldorf iskolába?

mindenestre én nem is egy anyukáról tudok, akinek gyermeke bukás, vagy szinte kicsapás szinten van a suliban és ezért viszik át Waldorba

a kérdező is azért agyal rajta, mert gyengének érzi a 4-es átlagát

Ha van rá pénz, akkor engem főleg a sok utazás tartana vissza. Hogy lenne erőd ennyi buszozás után még tanulni? Milyen lenne télvíz idején fagyoskodni (sötétben) a buszmegállóban, aztán meg még át is szállni? Sportra, különórára, zeneiskolára, ilyesmire tök nem is maradna időd. De még barátokra se valszleg.

A Waldorf pedagógia meg tök jó, csak az a gond vele, hogy tényleg egy másik világ, és utána nem tudsz Waldorf egyetemre menni vagy Waldorf munkahelyen dolgozni... Szóval később mindenképpen vissza kell szoknod ebbe a földi létbe, hogy úgy mondjam.

Igen, vissza kell szokni. Csak nem mindegy, hogy egy gyereket mikor dobunk mély vízbe. Érzékeny lélekkel, amikor még csak fejlődik az önképe és önértékelése, vagy akkor, amikor már pontosan tudja, hogy kicsoda és mire képes. A boxmeccsre is van felvezető felkészülés, ott sem rögtön teszik szembe a nehézsúlyú világbajnokkal a versenyzőket :)

Az utazás tényleg sok, de érdemes megpróbálni, szerintem.

Hallomásból, pletykákból, ismeretlenül, hatodkézből. :)

Ez igen. :)

Előrebocsátom, nekem sem közvetlen a kapcsolatom a Waldorffal, de a tesóm gyerekei odajárnak (ovi óta), és én is nagyon fontolgattam, hogy odavigyem az enyémeket, mert alapvetően nagyon szimpi a pedagógia.

„mindenestre én nem is egy anyukáról tudok, akinek gyermeke bukás, vagy szinte kicsapás szinten van a suliban és ezért viszik át Waldorba”

Nos, igen, sajnos mivel az állami sulikban gyakran előfordul, hogy csak az átlaggyerekeket tudják kezelni, számos gyereknek lesznek összeütközései a „rendszerrel”. Saját példából tudom, mert a fiam iskolája is ilyen. Büntetés, méricskélés, megalázás – ezek a pedagógia elvek érvényesülnek szinte kizárólag. Érdekes, hogy a neurobiológia utóbbi pár évtizedes eredményei azt bizonyítják, a tanulás nem csupán az értelmi képességektől függ a tanulás, hanem erősem befolyásolja az érzelmi környezet is, amelyben élünk. Az érzelmi stressz kisebb-nagyobb mértékben blokkolja az agyat. Ha egy gyereket folyton szidnak, rosszabb lesz a teljesítménye. Nem akarok litániát írni, de szerintem elég mindenkinek átgondolnia azt, vajon hol teljesítene jobban: egy olyan környezetben, ahol folyamatos versenyeztetés van, ki melózik jobban, ahol ordibálnak vele, vagy akár a fejéhez vágják, hogy „bárcsak ne vettünk volna fel” (nálunk ezt simán megteszik az alsós tanító nénik, és nem az én gyerekemmel, mégis felháborít), vagy egy olyan elfogadó légkörben, ahol együtt dolgozunk valamin, megtapasztalhatjuk a jól végzett munka örömét, és ha hibázunk, nem a földbe dorongolnak, hanem segítenek, hogy a jövőben el tudjuk kerülni azt.

Nem állítom, hogy nincsenek hülye szülők és (főképp ebből adódóan) rosszul viselkedő gyerekek. Azt viszont igen, hogy a „normál” iskolákban rossznak titulált, rosszul teljesítő gyerekek egy része „megmenthető” lenne, ha nem úgy bánnának velük, ahogy.

Nagyon gondolkodom én is, hogy alternatív suliba vigyem a srácokat, mert rossz látni, ami most folyik. (Mindemellett megértem a tanárokat is, őket is halálra stresszelik, fárasztják, és még meg sem fizetik.) A Waldorf nekem csak azért nem opció, mert tudok maradéktalanul azonosulni az elveikkel, és azzal nem értek egyet, hogy az ember csatlakozik egy erős filozófiai háttérrel bíró intézményhez, aztán „kimazsolázgatja” belőle, ami neki tetszik. Mint írtam, a gyerekekhez, a neveléshez, tanuláshoz vagy akár a közösségben való léthez való hozzáállásuk szuper szerintem, csak más dolgokat túlzásnak érzek. De ez én vagyok. Aki azonosulni tud mindennel, annak nagyon jó.

Ismerek waldorfos tanárokat is, egyikük imádja, a világ legjobb dolgának tartja. Tök jó. Másikuk azért hagyta ott, mert nem tudott azonosulni azzal, hogy reggel gyertyát körülállva, a szellemekhez fohászkodnak a tanárok. Semmi gond, mindenki válassza azt, amivel egyetért.

(18. vagyok)

Igazad van, elnézést, nem írtam, hogy vannak bizonyára jó állami általános iskolák, vagy csak jó tanítónők.

(A mienk egyébként egy „nagy hírű” iskola, lehet, hogy ez a baj, el vannak szállva maguktól.)