Önzőség baba mellett napi fél - 3/4 órűt tornázni? Részletek lenn.

8 hónapja szültem, és sajnos elég sok maradt rajtam szülés után (kb. 20 kg). 2-3 hete döntöttem úgy, hogy ennek vége, le kell fogynom, és elkezdtem itthon napi 30-45 percet tornázni, illetve heti 1-2-szer elmegyek futni kicsit, addig apával vagy a mamával van a pici.

Amíg itthon tornázok, addig meg a járókába teszem, onnan figyel, beszélek hozzá közben, kb. 40 centire van, ha sír, nyűglődik abbahagyom, és kiveszem. Alvásidőben nem tudom csinálni, mivel szinte csak a babakocsiban alszik séta közben. Általában elvan addigí amíg tornázom, nem szokott gond lenni.

Eddig is volt azért lelkiismeret furdalásom, hogy ezalatt mást is csinálhatnánk, de igyekeztem beépíteni a napirendünkbe, megvan mindennek az ideje, természetesen a közös játéknak is.

Ma a védőnői tanácsadáson rátett a lelkiismeret furdalásomra egy ismerős anyuka. Megjegyezte, hogy mintha fogytam volna, és én elmeséltem neki, hogy mit hogy csinálok. Erre gúnyos mosollyal közölte, hogy hát én tudom nekem mi a fontos, közben tüntetőleg babusgatta a kisfiát, én pedig annyira szégyelltem magam. Azóta teljesen lesújtva érzem magam, valami csinibabának (nem vagyok az!!! :D abszolút nem!!) akinek a külseje fontosabb mint a gyereke. Légyszi tök őszintén mondjátok meg a véleményeteket... gáz, hogy ezt csinálom? Máshogy kéne megoldanom? Az igazság az, hogy kistesót is szeretnénk nem nagy korkülönbséggel, és nem szeretnék ezzel a plusz 20 kilóval teherbe esni... De már ne látok tisztán hogy kellene csinálni. Ti hogy csináljátok?