Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Miért akar olyan sok nő gyereket?

Miért akar olyan sok nő gyereket?

Figyelt kérdés

Vajon miért gondolják azt, hogy a gyereknevelés jó dolog? (Csak kíváncsi vagyok, senkit nem akarok megbántani ezzel a kérdéssel, aki gyereket akar. Én magam soha nem akarnék, de tudni szeretném, hogyan éreznek azok, akik viszont vállalni akarnak.)


19/L/L



2015. ápr. 14. 13:18
1 2 3
 1/28 anonim ***** válasza:
56%
Majd akarsz te is és meglátod.
2015. ápr. 14. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/28 anonim ***** válasza:
88%

Jó kérdés :-). Szerintem valami beprogramozott ösztön van bennünk :-). Ennyi idősen, mint te én se akartam gyereket......

Aztán pár év múlva csak úgy jött a vágy :-)

De akkor nem tudtam, hogy mit is fog adni nekem egy gyerek. Nem ismertem a feltétlen szeretet érzését sem :-) nem tudtam milyen örömöket ad egy-egy sikere....mennyire szépnek, okosnak fogom tartani......

De örülök, hogy ezeket a csodákat nap mint nap megtapasztalhatom!

2015. ápr. 14. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/28 anonim ***** válasza:
77%
én se akartam 19 évesen :-) térjünk vissza a kérdésre 10év múlva,mikor már lesz úgyis 2 gyereked
2015. ápr. 14. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/28 anonim ***** válasza:
88%

19 évesen messziről elkerültem a gyerekeket, és azt gondoltam a világ legnagyobb önzősége a gyerekvállalás. Meg amúgy is, minek? :)

Aztán lettem én idősebb is, és egyszerűen jött az "ihlet". Akartam és kész. Most van kettő lányom, és nincs náluk jobb dolog az életben. Persze lehet nélkülük is ellenék, ha nem tudnám, hogy mit jelentenek. De így, hogy tudom, nagyon jó, hogy vannak. Szuper fazonok, sok mindenre megtanítottak. Jobbá teszik az embert, és nagy tapasztalatot adnak, hogy a világot ne lásd olyan egyoldalúan.

Nem akarlak meggyőzni, mert mondom én is úgy voltam vele, hogy a gyereknevelés pocsék és semmi jó nincs benne, és a gyerek amúgy is csak üvölt meg buta. De most már látom, hogy sokkal tisztábbak és okosabbak egyes felnőtteknél.

Persze ehhez az kellett, hogy megfelelő párra leljek, akiben megbízzak, és elhiggyem, hogy jó apa lehet, és az kellett, hogy benőjön a fejem lágya. Hát bevallom én sem 19 évesen jutottam el idáig. :)

2015. ápr. 14. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/28 A kérdező kommentje:
Köszönöm az eddigi válaszokat. :)
2015. ápr. 14. 13:43
 6/28 anonim ***** válasza:
85%

Hű én 19 évesen nagyon nem szerettem a gyerekeket. Meg később sem igazán. Nem is tudtam volna mit kezdeni velük.

Nekem a barátnők, a szabadság, a koncertek fontosabbak voltak.

Aztán kezdtem másképp látni az egészet.

30 évesen megismertem a mostani páromat, vele már az elején megbeszéltük, hogy szeretnénk majd gyereket.

Most 35 vagyok és van 2.

És nem mondom, hogy könnyű, meg hogy nem gondolok nagy sóhajjal a régi életemre. :D :D

De imádom a gyerekeimet. Teljesen más, ha van saját gyereked és nem csak "ismeretlenül" húzod az orrodat a többi gyerekre. :)))

Szerintem nálad is változni fog ez még. ;D

2015. ápr. 14. 14:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/28 anonim ***** válasza:
81%
Hát, a gimiben azt mondtam, nekem soha nem kell gyerek. Aztán eljött az idő, mikor a párommal összeházasodtunk és szerettünk volna gyereket. Én is azt mondanám, hogy ez ösztönszinten kattan be mindenki agyába, azt nem tudom felidézni, mikor változott a gondolkodásom. Viszont ahogy most ránézek a kisfiamra, az az érzésem, hogy ennél nagyobb boldogság nem is létezik és mennyivel szegényebb lennék, ha ezt nem élném át :)
2015. ápr. 14. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/28 A kérdező kommentje:
Koszonom. Nagyon erdekesek, amiket irtatok. :)
2015. ápr. 14. 14:10
 9/28 anonim ***** válasza:
87%
Én mindig is akartam gyereket. Boldog, szerető családban nőttem fel, tudtam már nagyon korán, hogy ilyet én is szeretnék magamnak. 27 évesen ismertem meg a jövendőbeli férjem, most 2 kislányunk van 2,5 és 5,5 évesek. Néha visszasírom a régi életemet, mert szülés után 180 fokot fordult velem a világ, de amikor odabújik hozzám és közli, hogy én vagyok a legjobb anyuka a világon, akkor körbefut a mosoly a fejemen és nincs is ennél jobb érzés.
2015. ápr. 14. 14:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/28 anonim ***** válasza:
85%
Nekem nem csak a gimiben volt ez a gondolatom, később sem akartam gyereket. Sőt, férjet sem. Hivatásomnak is olyasmit választottamm, ami nem családbarát, mert minek gondolnék abban, nem akarok úgy sem. Jó nekem a hétvégi meló, jó az éjszakázás is, nem zavar. stb. Aztán szerelmes lettem, de úgy embertelenül... 27 évesen. Először csak összeköltöztünk, egye fene, az nem akkora dolog, és úgy is imádjuk egymást, de aztán ennyi, ez tök jó és kész. Aztán eltelt egy év, és evett a franc, hogy esetleg megkér-e... hát megkért, én meg jááj, tök jó, akkor nah, jó, férjhez megyek, mert végülis úgy sem akarok mást, nekem ő elég egész életemre. Jó lesz így kettesben. De gyerek neeeem kell. Aztán ott voltam 29 évesen, hogy basszus, tök jó lenne ettől a pasitól egy gyerek. Ő is akarta. Jött. Most meg tanulok, hogy majd a családhoz illő foglalkozásom legyen :D mert jön a második baba, és az is lehet, hogy négyig meg sem állunk :D Hát így lettem én anya :D és állatira nem bánom, imádom minden percét. Soha életemben nem voltam boldogabb! :)
2015. ápr. 14. 14:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!