Hiába fogom fel ésszel, hogy nem a gyerekem hibája, mégis haragszom rá. Mit tehetnék ez ellen?
Azért ebbe a kategóriába írom, mert itt több válaszra számítok.
Hat éves, nagycsoportos.
Elváltunk az anyjával, ő neveli, nálam kéthetente hétvégén és szünetekben van.
Mindkét oldalon van új kapcsolat, de agyerek jól kijön szerencsére a feleségemmel, és az anyja pasijával is.
Nálunk jön a baba, próbáljuk erre felkészíteni a lányomat, de nem túl sok sikerrel.
Rengeteg gond van vele, de ezek nagy része már a feleségem terhessége előtt is adott volt, csak most még hozzáadódik egy jó adag testvérféltékenység is.
Kezdődött azzal, hogy nemrég hiperaktivitás és figyelemzavar gyanújával nevelési tanácsadóba küldték. Most pedig az óvónő azzal hívott fel engem és az exemet, hogy a gyerek nagyon agresszív, minősíthetetlenül viselkedik, ráadásul megfenyegette az egyik csoporttársát, hogy megöli.(!)
Nem tudtuk kiszedni a gyerekből, hogy mégis mi volt az oka annak, hogy ilyet mondott. De nagyon ijesztő, hogy ilyen indulatok vannak benne. Azt hajtogatta, hogy ő nem akar kistestvért, mert fél hogy akkor már őt nem fogom szeretni. Persze a testvérféltékenység az oké hogy természetes, de ha ilyen agresszív tünetekkel párosul, ott már nagyon nagy gond van.
És az a legnagyobb gond, hogy bár eddig is sokszor voltam dühös, de ez a düh soha nem a gyereknek szólt, hanem a helyzetnek, az elrontott nevelésének, amiben mindketten hibásak vagyunk az anyjával, stb.
De most konkrétan már a lányomra is dühös vagyok, elegem van az állandó problémákból, és hiába tudom, hogy nem ő tehet erről, mégis nagyon haragszom rá.
Természetesen hordjuk terápiára, pszichológushoz, sportolni (ezt már régóta), és mindenhová, ahol esetleg segíteni tudnak. De a haragom nem csillapodik, már rosszul vagyok a félelemtől, hogy mi lesz pár hét múlva, ha megszületik a baba.
Volt valaki hasonló helyzetben? Hogyan viszonyuljak normálisan a gyerekhez? Mert a jelenlétében szörnyen feszült leszek, és ő ezt megérzi.
válasza:szia, a kisgyerekben természetes, hogy óriási a feszültség, rengeteg változás történt az életében, és mindegyik változás az ő számára negatív.
Gondolom, hogy úgy érzi, nem kap elég szeretetet. Ilyenkor extra adag szeretetet kellene kapnia, hogy átvészelje ezt az időszakot.
Ugyanakkor: az egyik családtagom egy ilyen agresszív, féltékeny nővér mellett nőtt föl, és pokollá tette az életét, fiatalon el kellett költöznie otthonról. Tehát erre nagyon oda kell figyelni, hogy ha a kislányban nem oldódik a feszültség, akkor meg kell védeni a kisebbet, és a rejtett bántásokra is oda kell figyelni: még nagyobb korukban sem szabad kettejüket magukra hagyni.
"Ilyenkor extra adag szeretetet kellene kapnia, hogy átvészelje ezt az időszakot."
Igen, tudom, de ez az, ami most nekem apaként nem megy. Egyszerűen nem tudok túllépni a haragomon, és feszült leszek a lányom közelében. Állandóan rettegek, hogy kárt tesz a feleségemben (mert ugye egyelőre az ő hasában van a baba), vagy magában.
Tudom hogy csúnya dolog ilyet mondani, de jelenleg nem tudom feltétel nélkül szeretni a gyerekemet.
válasza:akkor próbálj meg vele úgy találkozni, mikor a feleséged nincs ott.
beszélj a volt feleségeddel is, és együtt találjatok ki valami megoldást.
válasza:Te nem az apja vagy,(férfi így nem fogalmaz),te ugyanaz az aljas nő vagy,aki már itt feltett egy csomó kérdést a BETEG(te fogalmaztál így)nevelt lányáról.Nem a gyerekkel van gond,hanem VELED!!!!Ráadásul még a férjed nevében is írsz.....Tudja szegény,hogy minden áron el akarod mellőle marni a lányát?
Én csak annyit kívánok éld át amit a kislány át él miattad.A legjobb,hogy minden kifogást kitalálsz miért vagy aljas.Remélem a férjed inkább téged hagy el nem a lányát.Én legalábbis nem tudnék élni egy ilyen nővel.
válasza:Ne itt kérjél tanácsot hanem a szakembertől akihez hordjátok.
Szerintem egy gyereknél normális, ha nem tud jól kezelni egy ilyen tré helyzetet. Először is elváltatok, egyszer itt, egyszer ott kell lennie, aztán apa másnak csinált gyereket, akivel osztoznia kell az erőforrásokon stb stb. Még egy édes testvér érkezésénél is van gond, nem hogy így...
Egy gyerek nem tud racionálisan gondolkodni. Az ösztönei jönnek elő, az meg ilyen. Nem ő a hibás, hanem Ti.
Ez a mai minden szir-sz@.ért elválunk mentalitás ilyen idegileg kikészült gyerekeket eredményez. (Nem azt mondom, hogy a válás nem lehet indokolt bizonyos esetekben, de valljuk be manapság egyszerűbb eldobni valamit, mint megjavítani. De azért gyerek az kell...ahol a felnőttek sem felnőttek, ott ne várjatok semmit egy gyerektől.)
De ez csak az én személyes véleményem.
válasza:"Te nem az apja vagy,(férfi így nem fogalmaz),te ugyanaz az aljas nő vagy,aki már itt feltett egy csomó kérdést a BETEG(te fogalmaztál így)nevelt lányáról.Nem a gyerekkel van gond,hanem VELED!!!!Ráadásul még a férjed nevében is írsz.....Tudja szegény,hogy minden áron el akarod mellőle marni a lányát?
Én csak annyit kívánok éld át amit a kislány át él miattad.A legjobb,hogy minden kifogást kitalálsz miért vagy aljas.Remélem a férjed inkább téged hagy el nem a lányát.Én legalábbis nem tudnék élni egy ilyen nővel."
Te hülye vagy. Akarod bekapni a péniszemet? Akkor majd elhiszed hogy férfi vagyok?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!