Más is van úgy vele, hogy csak egy gyereket szeretne?
Még nincs 4 hónapos a kisbabám, de már most sokan azzal jönnek, hogy "majd ha lesz tesó..." Kérdezgetik mikorra tervezzük a másodikat? Majd amikor azt válaszolom, hogy nem tervezzük, mert csak egy gyereket terveztünk akkor furcsán néznek ránk.
Tényleg ekkora baj, ha "egyke"? Csak én érzem így, hogy nem bírnám két vagy több gyerekkel és emiatt nem is merem bevállalni.
Ne értsetek félre imádom a kisbabám.
Nálunk is ez a helyzet. 2 éves a lányunk.
Nem lesz több, ez biztos! De mindenki ezt kérdezgeti.Meg,hogy mi megtehetnénk,nekünk kéne sokat vállalni.Más ennyire 3-4 gyereket szül stb...
100nm családi ház,havi 1 milliós fizetés, én 27, férjem 32 éves.
Annyira rosszul esik,szinte már belénk akarják beszélni!
De felesleges,nem akarunk több gyereket és kész!
Én fura eset vagyok.:) Mindig is 2 gyerekre vágytam, a terhességem és a szülés ugyan egy álom volt, majd ahogy teltek a "nehéz" hétköznapok, lassan kikristályosodott, hogy én még 1 gyereket sem nem akarnék, sem nem bírnék idegekkel.(Többemberes a csemete, akinek ilyen jutott, az tudja milyen melós. Férjemmel ketten néha kevesek vagyunk neki. :)) Nekünk is jöttek, hogy majd várjatok, idővel vágyni fogtok még 1 gyerekre, jelentem lassan 2 éves, dehogy akarunk még egyet.Mára már a férjem is letett a szándékról, benne tovább megvolt a vágy 2 gyerekre.
A környezet szekálásával meg ne foglalkozzatok, de tényleg mindenhol ilyenek. Minket a szomszéd "zaklat" a "kell még 1 fiú is" szöveggel.....én is a falnak megyek ettől (persze neki is csak 1 gyereke van. :))
Én az elsőt várom, még nem tudom, hányat szeretnék. Viszont azt látom, hogy az egyke férjemnek mennyire nehéz volt az élete, így ha lehet, szeretnék tesót majd a kicsinek.
Komolyan nem gondoltam volna, mert rajta kívül nem ismertem korábban egyke gyereket, de piszok nehéz dolog így a negyvenes évei elejére a dolog. :( Először a nagyszülei lettek betegek, egyiküket kizárólag ő ápolta, mert akkoriban volt egyetemista, a szülők dolgoztak, más nem ért rá, tesó ugye nem volt... Aztán az édesapja lett súlyos beteg, a haláláig egyedül vitte orvoshoz, kórházba, csak az egyik nagynéni segített be az ápolásba. Közben a másik nagymamája is lebetegedett, idősek otthonába kellett költöztetni a szellemi állapota miatt. Ezt is a férjem csinálta egyedül. Most már csak az anyukája él, illetve a keresztszülei, akik gyermektelenek. Az anyukája sem fiatal már, idén lett 66 éves, segíteni kell neki bevásárolni, ezt-azt megszerelni a lakásban stb. A keresztszülőket szintén segíteni kell orvoshoz, kórházba, ügyintézni vinni, mert már ők is betegesek.
Szóval van egy ilyen árnyoldala is az egykeségnek. Nem azt mondom, hogy egy testvér biztosíték, mert vannak rossz szülő-gyerek és testvér-testvér kapcsolatok is, de a férjemnek hatalmas könnyebbség lenne, ha nem hárulna minden rá. Az utóbbi 10 évben mindig beteg volt egy-egy családtag, és ő senki segítségére nem számíthatott, pedig nagyon megkönnyítette volna az életét.
Természetesen ez nem fogja megváltoztatni azok döntését, aki semmiképp nem akar másodikat, csak azért írtam le, mert ez a nézőpont nekem is teljesen új volt. Gyerekként biztos jó egykének lenni, az ember sok mindent megkap, amit a tesók mellett nem bírnának a szülők pénzzel, de sajnos felnőttkorban vannak a dolognak árnyoldalai is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!