Volt olyan valaki a közeledben, aki nem igazán örült annak, hogy babát vársz?

Elsőnél csak 1 barátnőm nem örült, mert neki várnia kellett a teherbeeséssel. (mondjuk erről nem én tehettem és félve mondtam el neki, mert sejtettem, h kiborulás lesz)

A másodiknál többen fura beszólásokat hallatnak pl.nem voltam szomorú, h megint terhes vagyok, biztos akarjuk-e, mi lesz velem 2 gyerekkel.

Egy rokonom nem igazán örült neki, nagyon sokaig bunkó, rideg volt. A hibám az volt, hogy 19 évesen sikerült teherbe esnem, neki pedig 36 évesen 7 év próbálkozás után még mindig nem.

Mióta neki is megszületett a kisfia, minden helyrejött. Bár azóta se értem, miért kell irigynek lenni más boldogságára.

Elsonel anyosom, mert szerinte varhattunk volna meg, hogy biztos egyutt akarunk-e lenni. (5ev egyutteles ebbol 1 ev hazassag utan nem gondoltam hogy varnunk kene)

Es egy unokatesom akivel egyszerre lettunk terhesek de o elvetelt 10-11 hetesen.

Masodiknal egy masik unokatesom mert mar 6 honapja probalkoztak es nem jott a baba (mi masfel eve es volt vetelesem is)

3.baba ugyan azon unokatesonak meg mindig nem jon a baba igy nem beszel velunk egy eve. Egy baratnom sem orult neki mert ok is tervezik de munka miatt meg nem johet.

Nem tudok ugy babat varni hogy valakit ne bantsak meg vele.

Tobb gyerekunk nem lesz talan lest meg rokon aki szoba all velunk......

anyám nem örült neki.

25 éves voltam és hihetetlenül boldog hogy végre sikerült majdnem egy év próbálkozás után teherbe esnem.

felhívtam hogy terhes vagyok, erre közölte hogy úristen, te még ne vagy felkészülve z anyaságra! még elmehetsz abortuszra!

most az apja már halott, és a lányom 9 éves.

anyám imádja az unokáját, minden szünetben eljön érte 100 km-ről és elviszi, utána visszahozza, imádják egymást.