Lehet kiegyensúlyozott életet élni három, vagy több gyermekkel?

Tesóméknál 5 gyerek van és senki nincs leamortizálva náluk.

A bátyám és a felesége egyaránt kiveszik a részük a gyerekvállalásból.

A bátyámnak szerencsére jól fizető állása van, sokszor van, hogy hazautazik 2-3 gyerekkel a nagyszülőkhöz (nem itthon élnek), a párjának ilyenkor ez a pihenés, hogy "csak" 2-3 gyerekre kell vigyázni.

Együtt is sokat mennek mindenfelé, nem hagyják, hogy beleszürküljenek a hétköznapokba.

A tesóm elmesélte, hogy ők pl. sohasem vasalnak babaruhát sem és le*arják a precíz rendet, így sok időt megtakarítanak.

Gimis barátnőméknél van 3 gyerek viszonylag kis körkülönbséggel. A két nagyobb már ovis, anyuka otthon van a legkisebbel, aki másfél éves. Az apuka reggelente elviszi a két nagyobbat oviba, majd este hozza őket, amikor jön haza a munkából. Anyuka egyedül van otthon a kicsivel és látja el a háztartást. Nincs segítségük, de boldogok és nem agyonhajszoltak (kis településen laknak Bp. agglomerációjában).

#7-es-nek: a legnagyobb ajándék egy testvér, akit az ember adhat a gyerekének! Én kényszer-egyke voltam (anyám betegsége miatt nem született tesóm), és a szüleim halála után rossz, hogy nem maradt rokonom. A férj- gyerek nem pótolja a felmenőket és az oldalági rokonokat! És semmi nem garantálja, hogy valakinek párkapcsolata és gyereke lesz. A környezetemben vannak páran, akik így maradtak teljesen magukra öreg korukban...

Mi a titok? A pénz. Ha abból van bőven, akkor öröm a nagy család. Ha van autótok, ha van pénzetek programokra, bébiszitterre, ha a férjeddel csak úgy elmennétek valahová egy este. Takarítónőre, aki időnként besegít a nehezebb munkákban. Ha megteheted, hogy ebédet rendelj a családnak, ha időnként úgy alakul a napotok.

Én nagy családban nőttem fel. 3 gyerek, pénz semmi és szörnyű gyerekkorunk volt, pedig mi is szerettük egymást meg blabla. Mai napig is jóban vagyunk, de nem jó emlékeink vannak a gyerekkorunkból, mert mindig azt hallottuk, h nem, nincs rá pénz. Nem mehetsz, nem kaphatsz, hagyj békén, kivagyok idegileg tőletek, ne ricsajozzatok, megfájdul a fejem. Jó lett volna, ha szüleink el tudnak minket küldeni táborba, nyaralni, addig ők is pihentek volna egy kicsit, de nem tehettük meg, így mindenki folyton egymás agyára ment. mi már sokal jobban állunk anyagilag és eszem ágában sincs 3 gyereket vállalni. 2-t, de nekik jusson táborra, nyelvórára, fogszabályzóra. Engem fogorvoshoz se tudtak vinni, mert hiába volt ingyenes az ellátás, ha nem volt pénz buszjegyre, h bemenjünk a szomszéd városba. Csak gimis koromtól tudtam járni rendszeresen, de akkor már elég késő volt.

Szerintem így senki ne vállaljon 3 gyereket, mert nem igaz, h szeretettel jól lehet lakni!!