Anyukák a 2. terhesség már tényleg inkább rutin?

Bár én még csak 10 hetes vagyok a másikkal, mégis óriási különbséget érzek a két terhességem között.

A másodikkal egyszerűen 0 időm van pihenni. Ez különösen a 6-8 hét környékén volt nehéz, mikor brutális álomkór gyötört és azt hittem belealszom a fürdetésbe. Most már azért könnyebb.

De emelgetem a 13 kilós gyerekemet szinte folyamatosan, pattogok körülötte, közben végzem a házimunkát, dolgozom, bevásárolok, szóval tényleg semmi de semmi időm nincs pihenni. Napi kb 6 órát alszom, többszörösen megszakítva.

Sokszor eszembe is jut, hogy ehhez képest burokban voltam az első terhességemnél. Néha félek, hogy ennyi terhelés mellett nem fogok-e elvetélni, de úgy néz ki minden rendben van. :-)

Illetve nem tartom már be annyira az összes szabályt. Az elsőnél napi 2-3 liter vizet szigorúan ittam, rengeteg zöldség-gyümölcs, semmi nyers dolog, semmi szénsavas, semmi cukros, semmi kávé. Most azért lecsúszik egy-egy hamburger és napi fél kávé, ha úgy adódik.

Egyébként előnye, hogy tudod már, mi az ami normális és mi az ami nem. A feszülések, húzódások és egyéb tünetek, már nem pánikolsz rajta.

Viszont amin pánikolsz inkább...hogy fogod 2 gyerekkel túlélni? :-)

2-es vagyok, de félek tőle. Most úgy érzem, hogy szinte semmilyen érzelmem nincs a "magzatom" iránt, tényleg csak egy terhességként kezelem.

Viszont igyekszem a pozitívumait nézni és szerintem ez sokat fog dobni az anyai érzéseim kialakulásán.

Az előző terhességnél azt sem tudtam, hol vagyok, mikor szültem. Odatették a hasamra a babám, sokkot kaptam, hülyeségeket beszéltem és bőgtem. Most viszont tudni fogom, hogy egy kis életet kapok és biztosan teljesen máshogy fogok ránézni. Egyébként ahogy telik az idő, egyre nagyobb kedvem van hozzá. Végülis nem hiába van az a 9 hónap, épp elég idő ahhoz, hogy a végére teljesen "hangulatba" jöjj.