Mi vesz rá egy nőt, hogy újszülött gyermekét megölje?

Abban a korban, amikor az abortuszt elvégzik, még csak egy semmiféle funkcióval nem bíró testrész, öntudat nélkül. Egy felesleges sejtburjánzást eltávolíttatni kicsit más, mint egy öntudattal bíró emberkezdeményt megölni. Ne vegyél be minden agymosó szennyet, amit azért nyomatnak annyira, hogy több adófizető szülessen.

Az újszülöttet megölő nő egyértelműen elmezavaros egyébként. A gyerekvállalást sem ártana valamiféle "jogosítványhoz" kötni, ebben a világban mindenhez kell papír, kivéve pont arról, hogy az ember alkalmas-e szülőnek lenni.

Mi a magzat? A magzat, bármilyen durván is hangzik, de egy parazita. Az anya a gazdatest, az ő tápanyagait, energiáját használja fel a magzat a saját fejlődéséhez.

Na ennyit a biológiáról.

A kérdéshez, valószínűleg nem akarta, csak rákényszerítették. Esetleg besokall a hirtelen rászakadt óriási felelősségtől. Valami történik vele, amitől akárcsak egy pillanatra is elborul az elméje. Szerintem mindenki látott már újszülöttet. Kicsi, gyenge, törékeny. Egy erősebb szorítás, egy nagyobb ütés és már vége is. Pont ezek miatt, sajnos olyan esetről is hallani, ahol nem szándékosan történt, "csak" óvatlanságból, felelőtlenségből.

Aszüles utánnagyon durva reakciók lépnek fel eg női testben..

Alapból a trauma elviseléséhez is, mert ezeg trauma, csak a legtöbb nő elfelejti, vagyis inkább későbbcsak aggyal de érzelmileg nem éli meg annyira súlyosnak, pedig az.

Nahmármost, ha a nő várja a gyerkőcöt, akkor ezek pozitívan, ha nemvarja nagyon negatívan csapódik le.

Sok nő aki megöli a gyerekét, nem is emlékszik rá...

A trauma,a sokk, a hormonok, a félelem hatására, konkrétan múló( jobb esetben) elmezavar lép fel.

Gondoljunk abba bele, hogy hány vár gyermeknél is fellép olyan, hogy szülés utáni depis lesz az anyuka, és fél, hogy bántja a gyerekét. És sokszor bántják is..

Pl Brooky shields írt is erről egy könyvet, a saját példáján

A szülés egy nagy trauma. Borzasztóan fáj, kiszolgáltatott vagy magának a folyamatnak, szinte irányítani sem tudod. Ha ezt titokban, egyedül csinálod végig, akkor ezek az erzések felerősödhetnek. Ha meg titkolja valaki, akkor micsoda trauma lehet az, amikor megszletik az ordító újszülött. Abban a pillanatban csak az járhat az anya fejében, hogy elhallgattassa. A hormonváltozások is befolyásolják a gondolkodást.

Nézd, nem bagyunk egyformák, és nem mindenki tud tacionálisan gondolkodni , pláne stressz hatására. Borzasztó az csecsemőgyilkosság és az abortusz is, de nem kell keresztre feszíteni valakit egy olyan dologért, amit nem feltétlenl tud befolyásolni. Hiszitek vagy sem, van amelyik nő úgy érzi, hogy az abortusz megoldás. És bizony nincs mindenkinek pénze, ideje arra, hogy egy jó szakember beszélgessen vele, rávezesse a megoldásra. A fröcsögés, és újjal mutogatás nem segít, csak erősíti a kiszolgáltatottság és szégyen érzetét, amitól meg akarnak szabadulni.

A szülés közben és után a magára hagyott, kiszolgáltatott, esetenként a(z addig titkolt terhesség és) szülés következményeitől rettegő nő a hirtelen sokk hatására átmenetileg "bekattan".

Elkeserítő a tudat, hogy létezik ilyesmi, de még borzasztóbb, hogy egy nőnek egyedül, ilyen formában kell átélnie mindezt, és hogy ilyen következményeket szül a szituáció.