Te ugyanannyi figyelmet fordítottál a férjedre az újszülött gyermeket mellett, mint korábban? Értem ezalatt mondjuk az esti szeretkezést, szexet. Vagy ilyenkor egy nőből már szépen fokozatosan elkezdenek kikopni ezek a dolgok?

Nem, nem tudtam. Nappal még most sem, ahogy ő sem rám, hisz mindig ott van a nyomunkban a gyerek.

Ha csak a szexre vagy kíváncsi, akkor az első időszakban nem. Ezt a férjem megértette. Nem is kívántam annyira, fáradt voltam. Sokszor csak addig jutottunk el, hogy normálisan lázba hozott, de addigra sírt a baba :)

Aztán szépen fokozatosan visszaállt a rend. Ehhez kellet kb. egy fél év.

Egy újszülött mellett is kell figyelmet fordítani erre,akkor is ha kicsit talán kevesebb idő jut rá. Az első idők elég nehezek,megszokni az új rendet,életritmust ,és valljuk be amig nem alakul ki egy napirend 1-2 hónap alatt addig elég nehéz ugyanannyi időt együtt tölteni . De! Szerintem egy normális férj/férfi/apa ezt tudja és megérti. Az a nem normális ,mikor 1-2-3 éves gyerek mellett sz@rik a nő a férfire,és szeirntem az sem normális ha pl száműzve van a férj a másik szobába este,mert a "gyerek a legfontosabb" ,sülve főve együtt kell lenni,éjjel nappal szoptatni meg kendőben hurcolni 2 évesen.. legalábbis nálunk ez nem lett volna normális. Szerencsére nem is különbözik a véleményünk a gyerekkel kapcsolatos dolgokról,ezért jó is maradt a kapcsolatunk,sőt,talán jobb is lett és ugyanannyit fogllakozunk egymással.

Ahonnan elkezd kikopni a párkapcsolat ,ott soha nem is volt igazi szerelem vagy jó viszony a házasságban,csak egymás mellett éldegélés,de nem együtt . Az ilyen kapcsolatokat szokta tönkrtetenni egy gyerek. Alap szabály,hogy először meg kellenne normálisan ismerni azt az embert akivel gyereket vállal az ember,és akkor nem lenni ennyi elvált ismerősöm pl nekem sem,akikenk 1-2 éves gyerekük van.