Elveszítjük apukámat. Hogy dolgozzák fel a kicsik? Mit mondjak nekik?

Én azt mondanám, ha esetleg bekövetkezne az elvesztése, hogy papa elfáradt és elaludt, a mennyországba költözött, ezentúl egy felhőn ülve figyel minket és vigyáz ránk.

De mindenképpen megpróbálnám még az orvosi segítséget, hátha van még van remény.

Kitartást és sok sok erőt kívánok!

24/N

Mi nem szépítettük a dolgot. Nekünk is 3 hónap alatt ment el a papa. Kisfiam akkor 2 éves volt. Megmondtuk, hogy a papa meghalt és nem tud már visszajönni. Öreg és beteg volt sajnos. Nem engedtem, hogy bàrki azt mondja, hogy elaludt és utána féljen az alvàstól. A mama jött az égből figyelős sztorival, erre a mai napig (2 éve) emlékszik és nem lehet kivinni a sírhoz, mert a papa ugye nem ott van, hanem fenn az égben.

Mi is kértünk háziorvosi segítséget, de már nem volt remény. Sajnos nàlatok sincs. Napok-hetek kérdése. A nagyobbaknak lesz nehéz feldolgozni. Esetleg ők már a temetésre is elmehetnek. Sajnálom.

Én nem hagynám annyiban, hogy csak így elhagyja magát. Lehet, hogy depressziós (elég ok lehet rá, ha nem hall és lát rendesen vagy ha nincs társasága) és persze, hogy egyre rosszabbul lesz, ha nem szedi a gyógyszereit. De állhat valami komoly új betegség is a háttérben. Nem lehet kórházba utaltatni? Ehhez ki is lehet hívni a háziorvost.

A halálról pedig - gondolom már csak szóba került a nagyoknál? - mondd azt, ahogy eddig magyaráztad és ahogy őszintén, a hited diktálja. Keresztényként pl., hogy a test meghal és eltemetik, de a lélek tovább él. (Az elalvással nem szerencsés összekötni a magyarázatot.) Előre szerintem nem lehet felkészíteni a gyerekeket, csak annyira, hogy az öregeket nagyon kell szeretni és örülni nekik, amíg köztünk vannak.