Mért van az hogy társadalmilag a gyereknevelés kvázi egy cukormázas dolognak van előadva amit ha kihagynék attól "felrobbanna" az univerzum?

Hidd el, hogy veled sincs gond. Nem mindenki akar gyereket és nem is kell mindenkinek gyereket vállalni. Szülőként mondom mindezt, hogy az a legjobb a gyereknek is, ha olyan ember vállal gyereket, aki tényleg akarja és meg is tud birkózni a feladattal, aki nem másért, másnak, hanem magának (maguknak) vállal gyereket.

Engem baromira nem érdekelnek a kormány intézkedései, hogy ilyen meg olyan dolgokat vezet be, ha én úgy érzem, hogy 1 gyereket tudok biztonságban (anyagi, környezeti, egészségügyi, erőnléti szempontból) felnevelni, akkor fejére is állhat a kormány, akkor sem vállalnék többet.

És ha te, meg emberek, akik hozzád hasonlónak vélekednek, nem érzed magad késznek most vagy egyáltalán a gyerekvállaláshoz, akkor ettől nem leszel rossz.

Csak hát ugye valakinek furcsa az, hogy nem vágysz arra, hogy legyen valaki, aki belőled van, akiért te tartozol felelősséggel, akinek szeretetet adhat, akitől szeretetet kaphatsz, aki a saját véredből van, aki ha minden jól megy, akkor ott lesz veled, ha megöregedtél, megajándékoz unokákkal, stb. Szóval ez egyeseknek furcsa, hogy bár tény, hogy a gyereknevelés egyáltalán nem könnyű dolog, de számos része bizony, események, élmények, érzések mindenért kárpótolnak.:) De ha te meg vagy ezek nélkül, akkor a te életed, ha neked így jó, akkor másnak meg legyen már mindegy.

A kormány részéről meg azért van ez mind, mert nagyon kevés a gyerek és valamivel szorgalmazni kéne a gyerekvállalást.

Csak abba nem gondolnak bele, ha lennének biztos munkahelyek, akkor esetleg többet érne, mert abból mindenki részesedhetne, alapozhatna, mint azokból a kedvezményekből, amiket tervezgetnek, bevezettek már...

Veled egyidős vagyok, nő. Én szeretnék gyereket, épp rajta is vagyunk a férjemmel, hogy legyen. De teljes mértékben el tudom fogadni, hogy van, aki úgy érzi, ez nem neki való, aki nem vágyik rá. És az a véleményem, hogy aki így érzi, az tényleg ne is vállaljon gyereket. Nem kötelező ez mindenkinek. Megértem, hogy idegesít, ha meg akarnak "téríteni", én is utálom, amikor valaki megpróbálja rám erőszakolni a saját világnézetét, mert azt hiszi, csak úgy jó, ahogy ő csinálja. Buta, korlátolt jellemre vall.

A fő kérdésre válaszolva: valószínűleg azért állítják be cukormázasnak, mert aki éppen benne van, babára vágyik, vagy éppen terhes, az valóban ilyen sziruposan éli meg néha. Nem mindig, mert vannak ebben nehéz pillanatok is, de akiben őszintén megvan a vágy, az tényleg a világ legszebb dolgának érzi.

+Nem gond, csak honnan lesz nyugdíjad? Tegyél majd félre minden hónapban, ha nem akarsz éhen dögleni, mert nem lesz aki kitermeli a nyugdíjadat. :)"

Te se rángasd magad hiú ábrándba mert bizony neked sem lesz nyugdíjad ha 30-40-es korosztályba vagy.

Én elfogadom, hogy most így gondolod. lehet később is így gondolod.

de majd gyere vissza ide 10-15 év múlva, és akkor mond el, hogy hogy élsz, boldog vagy-e, vannak-e még barátaid, mert előbb utóbb úgyis kiesel közülük, hiszen te buliznál, ők meg a családjukkal vannak. meg majd írd le, h van-e barátnőd, feleséged vagy egyedül élő megkeseredett agglegény vagy-e (egyébként a megoldás az lehetne, hogy olyan lányt találj, aki hozzád hasonlóan nem akar gyereket. bár a nők is kiszámíthatatlanok ilyen téren, hisz 25-26 évesen mondhatják, hogy nem akarnak, még 30 évesen is, aztán 35 évesen elkapja őket a gyerek utáni vágy...)

Azért nincs barátnőd.....

26 évesen az első randin ezt megbeszélitek..., és ha nem egyezik, akkor vége? Nem ráér ez még később?