2 hete jöttünk haza kislányommal, és olyan jól éreztem magam itthon az elején. Most meg csúnyának, kövérnek érzem magam. Ez kialakuló depresszió?

Kicsit elfáradhattál, leeresztettél. Talán kevésbé jársz emberek közé -ami persze érthető- és nem kapsz pozitív visszajelzést. Sokat vagy esetleg egyedül otthon és ilyenkor halylamosak vagyunk hülyeségeken gondolkodni, kombinálni, aggódni. Meg a hormonok.... Ha úgy érzed nem tetszel magadnak, próbálj meg tenni ellene. Ha van párod mondd el neki, hogy most kicsit több odafigyelésre van szükséged. Fogd az elöbb említett hormonokra. Ha ő érezteti veled, hogy szeret akkor talán nem látod magad már olyan vészesnek.

Szólj anyukádnak vagy anyósodnak, hogy vigyázzon 1-2 óra hosszat a babára, Te és a Párod meg irány egy mozi vagy cukrászda vagy amit Te szeretnél. Hidd el jót tesz, ha kimozdulsz egy kicsit. 1-2 órát meg a babó is kibír, ha Te nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb leszel, az neki is jó lesz.

Szia!Nekem ugyan ez a gondom.Én 3hete szültem de deto ezt érzem,ráadásul tényleg nem akar lejjeb menni a hasam,tökre tönkre ment a bőröm és alig tudom feldolgozni.Nincs a közelben olyan ismerősön akivel lemehetnék sétálni.Igaz van egy kiskutyám is és vele is menni kell babástól,de ha lenne valaki akivel mehetnék biztos jobb lenne.Még van segítségem itthon,de nehéz,mert én em merem itt hagyni a babát másra.Nem tudtam szülés előtt még a hajamat sem megcsináltatni-nem vagyok egy nagy fodrászhoz menős sőt,de egyszerűen most jól esne egy kis alakítás,de azt sem tudom,hogy oldjam meg...sztem sehogy nem fog menni egy darabig,de így én is olyan anyukásnak érzem magamat,nem mintha nem az lennék de nem szeretnék elmamisodni.Nekem tettszenek azok az anyukák akik olyan karban tartják magukat ,hogy szinte nem is látszik rajtuk,hogy van gyerekük..nem tudom,hogy ez mikor jön el nálam.19napos baba mamája

Te nem "csak" egy anyuka vagy, hanem a pici lányod édesanya ami most a legfontosabb. Már nem csak egy fiatal nő vagy, hanem egy gondoskodó nő aki világra hozott egy csodálatos kis emberkét ami nem kis dolog, mint fizikailag mint szellemileg fárasztó és nehéz. Most még nagyon nehéz, szeretnél kimozdulni ami nem könnyű a picivel ,de ha van segítséged használd ki. Mennyetek sétálni a pároddal, vásárolj magadnak egy két új ruhát. Ha tudsz minden nap mikor alszik a pici szánj magadra legalább fél órát, sminkelj öltözz csinosan attól biztos jobb kedvre derülsz. Ami még nagyon fontos szerintem hogy bármit is érzel azt meg tudd beszélni a pároddal, fontos hogy ne egyedül akard leküzdeni ezeket az érzéseket. Én azt szoktam mondani hogy elsősorban "nő vagyok" mert nőnek születtem és azon belül vagyok anya, feleség, háziasszony és egy dolgozó nő. Kitartás az első pár hét mindenkinek nehéz, csak ne feledd te egy csodálatos nő vagy.

Szoptatás alatt nincs fogyókúra!!! Ez legyen a kapaszkodód!