Mit tegyek? A szívem szakad meg a kisfiamert. Belebetegszik annyira utalja az ovit! Nagycsoportos utolso ev. Mindennap sír, hogy nincs baratja. Nem tudott beilleszkedni.

A tanévnek mindjárt vége, így boldog óvodást már nem tudunk nevelni belőle, de magabiztos kisiskolás még lehet belőle.

Érzésem szerint egy, a kötelezőn felüli homogén közösségbe tartozás sokat lendítene (pl. valamilyen sportkör, népitánc-csoport, rajzszakkör.), ahol a közös érdeklődési terület legalább egy ponton összekötné a gyerekeket. Ha van valami, amiben Ő lesz a legjobb, de legalább az átlagos színvonalat eléri, Őt fogják megkeresni a többiek, hogy barátkozni szeretnének Vele, s azt követően Ő is nyitni tud majd azok felé, akik Neki rokonszenvesek.

Persze az a bizonyos homogén kör nem minden településen elérhető.

Visszakérdezek:

- Ilyen szomorúan telt el az első két év is?

- Van testvére?

Talán furcsán hangzik, de hátha működik:

Egy ritka sport/hobbi. Pl: gokartozás. Nem sok kisgyerek műveli. Sokakat érdekel (főleg a fiúkat), a fiad pedig tud róla mesélni. Eredmény: egy kisfiú, aki magabiztos egy olyan témában, amit a többiek nem ismernek. Ez meghozhatja a várva várt "sikert" is.