Tényleg csak az én feladatom a gyermekünket ellátni?
Kislányom 11 hónapos. Párom, mióta megszületett a babánk, egy kezemen meg tudnám számilni, hogy hányszor etette/fürdette/pelenkázta be.
Az előbb is azért csapkodta a szekrényt, mert megkértem,hogy legyen szives etesse már meg a kislányunkat.
Most tényleg egyes egyedül nekem kell ellátnom a gyereket?
Szerintem az hogy apuka dolgozik nem mentség, mert anyuka is vissza fog menni gondolom dolgozni és akkor ugyanannyi ideje lesz a gyerekre.
Amúgy ne feladatként kezelje, hanem a kicsi lányának kéne, akivel jó időt eltölteni, jó lehet nem akarja tisztába tenni egy kaki után, de hogy sosem semmit, az már durva.
Nem kell egyedül ellátnod, talán ha már járni fog és le lehet menni vele szaladgálni jobban fog tetszeni neki, lehet most még nem tud mit kezdeni vagy nem tudom, nem akarok csak rosszat látni a dolgokban, de igazad van, az ő feladata is lenne. Talán a játszótéren csúzdázni, motorozni már jobban bejön neki, vagy nem tudom, de reméljük. Addigis beszéljétek meg miért nem segít?
A "már bocs, de te választottad" választól kész vagyok. Mi sem beszéltük meg a féjremmel, hogy ki-mit csinál. Már a nagy 4 éves a kicsi 2 és rengeteg munkám van abban, hogy megosszuk a feladatokat. Gyakorlatilag, ha én minden áldott nap nem mondom el pontosan, hogy mit kell csinálni, akkor én csinálnék mindent. Az, hogy fürdesd meg, neki annyit jelent, hogy megfürdeti. De az, hogy kivegye, megtörölje, felöltöztesse stb. az már nem evidens. Ha van egy rakás mosogatni való akkor neki nem egyértelmű, hogy mit kell csinálni. Nagyon bosszantó, és sokat lázadok én is. De már mondtam neki, hogy bármit csinál, az nekem segítség, uh. ha boltba megy, meg porszívozik, akkor azt csinálja. Igazából tök igazságtalan szerintem, hogy a férfiak egy része úgy éli, meg hogy ez nekünk segítség, pedig közös feladat lenne.
Itt a gyakorin szinte mindenkinek segítő férje van, maguktól megcsinálnak mindent, vagy éppen tök az ellenkezője.
Nekem viszonylag nagy baráti társaságom van, de többnyire azt tapasztalom, mint nálunk. Egy férfi, minden szívbaj nélkül leül a félrumlis lakásban, míg én még altatás után is dolgozok egy csomót.
Ezért lesz az, ha visszamegyek dolgozni, akkor bizony takarítónőt fogok fogadni, meg veszek egy mosogatógépet meg egy autómata porszívót, mert 3 férfi mellett nem akarok teljesen elrabszolgásodni úgy, hogy az én férjemre még azt sem lehetne mondani, hogy nem segít.
Tapasztalatom szerint pont az ilyen ferfiak hangoztatjak a legjobban, hogy az a gonosz cuuuuuna birosag az anyaknak iteli a gyereket es jajszegenyferfiak....
Ha nem valtozik - es az ilyen nem szokott - elobb vagy utobb besokallsz es kivagod a francba.
Azért ez a te választottad ez erre nem igaz szerintem. Az, hogy milyen apa lesz, csak akkor derül ki, ha megszületik a kicsi. 1! Ti előtte leültetek és megbeszéltétek, hogy naponta pl. 2 pelenkázást ő csinál? Számomra ez életszerűtlen.
Mi sem beszéltünk róla, de az elejétől pelenkázta, fürdette és etette (tápszeres volt a kislányunk) a kicsit.
Nem a Te dolgod, a kicsi kettőtöké, nem csak a Tied. Próbálj vele beszélni, mert egyszer Te is visszamész dolgozni és akkor kinek lesz a dolga?
Jaj, kedves Kérdező, a számból.vetted ki a szavakat!
Épp ma voltam magam alatt ez miatt.... Nekünk 10 hónapos a pici fiunk. Párom csak úgy képes ellátni a babát, ha én is ott vagyok mellette. Vagy a másik verzió, h ő addig foglalkozik a babaval, amíg nekem mas dolgom van. Mint egy gyerekmegorzo, aki muszajbol látja el a babát, nem pedig azért mert az ő fiarol van szó! Amint én újból "szabad" vagyok, már hozzá is oda hozzám, mondván neki dolga van, bla-bla-bla.
Szörnyű, mostanában egyre többször kiakadok. Már azt vettem észre, jobban szeretem egyedül ellátni a picit.
Eddig 1x pelenkazta be, és 1x etette meg. Altatni szokta, akkor amikor nekem nem sikerül elaltatni. Ja es eddig 1x volt vele kettesben itthon, olyan 3/4 órát.
Attól a valasztol én is kivagyok, h én választottam, meg h ilyen pasinak tuti nem szultem volna, stb. Igen, nekem ez jutott, sajnos nem láttam bele a jövőbe, h vajon h fog viselkedni a gyerekével. Mivel én elég független természet vagyok, a kapcsolatunkban nem tűnt fel, h nem az a baromira gondoskodó típus.
Szóval sajnos nem vagy egyedül ezzel a problémával. Kíváncsian várom, h ha nagyobb lesz a Drágám, akkor mennyit fog vele foglalkozni és h mi lesz akkor ha visszamegyek dolgozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!