Miért nincs türelmem, hogy változtassak ezen volt valaki igy?

Egy kisgyereknek határozott irányítás kell, nem magyarázkodás. Ha hisztizik, nem akar aludni, enni, stb. egyszerűen vidd be a szobájába, mondd meg neki, hogy amíg nem tud normálisan viselkedni, addig nem akarod látni. Aztán ha már lenyugodva kijön, nyugodtan öleld át, mondd meg, hogy szereted, de ha így viselkedik, nem akarsz addig vele lenni. A magyarázkodás sokszor a legrosszabb, mert a gyerek az egészből annyit fog fel, hogy amikor ő rossz, akkor aztán tényleg folyamatosan vele foglalkozik anyuci. Legyen sok együttlét, meseolvasás, közös játék, de amikor rossz, akkor legyen meghúzva a határ. Idáig, ne tovább, ezt már nem tűri anyuci, ilyen gyerekkel nem akar együtt lenni.

Szia! Az én fiam 2 éves. Annyira nem bírtam vele, hogy fogtam és elmentünk gyermekpszichiáterhez. Azt mondta, hogy a hisztit figyelmen kívül kell hagyni. Ne szólj rá, ne nézz oda, mintha nem is csinálná. Először menni fog utánad és keményen nyomni fogja a hisztit ( sokáig) de abba fogja hagyni. Aztán egyre rövidebbek lesznek. Ha valamit meg akarsz tiltani, ne azt mond, hogy mit ne csináljon, hanem hogy mit szeretnél, hogy csináljon. Pl. nem úgy, hogy "ne szedd le onnan" hanem "ott hagyod!!" . Megfogadtam ezeket a tanácsokat, és már látok javulást.

Ha sír, meg kell vigasztalni!! Különbséget kell tenni sírás és hiszti közt!