Mit tegyek meg fogok örülni? Teljesen kész vagyok, már nem bírom sokáig. Mit tegyek hogy több türelmem legyen? Vehetek be valamilyen nyugtatót? Nincs már hozzá türelmem.

Ha jön a foga vagy fáj valamilye, akkor jó a Baby Panadol.

Neked szorongás oldására kérj vmit a gyógyszerésztől.

Látta a doki,de attól függetlenül lehet,hogy hasfájós.Patikába lehet kapni recept nékül hasfájás elleni taát vagy kanalas szert,ami ha esetleg nem is használna,de ártani nem fog,ki kell próbálni.

az is lehet,hogy van valami,ami zavarja a babát.Valami zaj vagy fény vagy bármi más,ami folyton megriasztja,nyugtalanítja.És még az is lehet,hogy rossz helyen van az ágya.Rakd át az ágyat és figyeld meg,mi lesz.

fontos,hogy a babának minden nap ugyan úgy alakuljon a napirendeje,mindíg ugyanabban az időben egyen,hasonló időben vidd levegőzni,stb.Ne légy ideges,az sokat árt mindkettőtöknek.Az én babámnak is volt ilyen nehéz időszaka.Rendbe jön minden.

Nincs barátnő, rokon, akárki aki pár órára leváltana, amíg Te elmész valahova?

Különben nagyon meg tudlak érteni, nálunk is ez volt a helyzet az első 3 hónapban, a bab egyfolytában üvöltött (nem sírt, üvöltött). A párom rengeteget dolgozott, nagyszülőket inkább hagyjuk...Szóval egész napom abból állt, hogy próbáltam nyugtatgatni, teljesen kivoltam, időnként már a tányérokat hajigáltam a falnak. És nekem is csak azt mondták, hogy hasfájós meg ilyen a természete stb. Meg persze mindenki osztotta z észt, hogy mit kell csinálni, mindenkinek volt ötlete, amit kéretlenül is nyomatni kellett, hiába mondta a végén hogy hagyjanak már békén vele.

Aztán valamelyik orvos mondta, hogy esetleg tejallergiás (a tehéntej fehérjéje - amit a szoptatós anya iszik- átjut az anyatejbe). Azután abbahagytam a tejtermékek fogyasztását, és egyik napról a másikra abbamaradt a sírás. Bár egyáltalán nem biztos, hogy a Te babádnak ez a baja.

Budapesti vagy? Csak azért, mert ha nincs senki és valahogy megoldható én szívesen vigyázok a babádra, amíg Te valahová elmész kikapcsolódni. Azt hiszem ez egy kicsit furcsa, mert tényleg semmit nem tudunk egymásról, meg béna hogy így ajtóstul rontok a házba...Csak az első három hónap nekem is rémálom volt, szóval tényleg megértelek és ha valahogy megoldható, vagy nem tartod rossz ötletnek, nyugodtan írjál privit!