Félek, hogyan fogok boldogulni két gyerekkel?

Akinek nincs segítsége, meg sem értheti mennyit jelent. Nem az, hogy pelenkázik, fürdet, főz. Azt meg lehet oldani egyedül is. Hanem a támogatás, hogy megbeszélj vele dolgokat, főleg, ha az édesanyáról van szó. Nekem tündér anyósom van és egy tündér anyukám, nem nekik vállaljuk a gyerekeket, de nagyon hiányoznának, ha nem lennének. És valószínűleg nem vállaltam volna be a kis korkülönbséget, ha ők nincsenek.

Részvétem anyud miatt. Meg fogod oldani. A barátnőm is most szült és 6 éves lesz a nagyfia. Kicsit próbálj a nagyobbal is többet törődni, náluk ez a probléma, ezt hiányolja a nagy. Benne vannak most a szoptatás-alvás-pelenkázás háromszögben és a nagyra alig jut idő. Apuka sokat dolgozik. Minden jóindulattal azt tanácsolom, hogy szedd össze magad, nincs vissza út és mindkét gyereknek szüksége van rád, ráadásul "magadnak is kellesz". Próbálj nem stresszelni, vond be a nagyot ebbe, abba, tud majd segíteni, ha szeretne.

Én segítséggel is bepánikoltam, hiába van segítségem, az én dolgom ellátni a gyerekeimet. Amint megszületett a kisebbik tettem a dolgom. Hidd el, totál felfogás kérdése.

Sok sikert!

Itt a jóidő, miért ne vihetnéd ki az újszülöttet 1 hetesen??????

3 gyerekes vagyok, segítség nélkül

jajj 23 -as ne irjál már lyet, hogy kiviheti a babát.. és ne is kérdezzetek olyat, hogy mi lett volna a szerepe az anyukájának... még a végén meglincselnek benneteket, amiért ilyen szivtelen kérdéseket tesztek fel.....

sokaknak nincs segitség. apám akkor halt meg, mikor 17 éves voltam, anyám meg mikor 23, páromnak a szülei majdnem egyidöben ezzel..eltemettük a 4 szülöt, huszas éveink elején! szültem két gyereket, itthon vagyok a 3 hetessel és a 2,5 évessel, a párom reggel elmegy éjjel jön (mert a mezögazdaságban) dolgozik.. eszembe se jutott volna kiirni, hogy mi lesz velünk.

most azért, mert ezt leirtam én is bunko, paraszt vagyok?

Komoly segítségre azért akkor van szükséged, amikor bemész a kórházba szülni és utána egy-két hét kb.

Erre az időre a férjednek lehet szabadságot kivenni.

A nagyobbik, gondolom, ovis. Így amíg ott van, neked csak a kicsi és a háztartás marad. Tudom, fárasztó, de a gyerekvállalás mindig terheket ró az anyákra.

Kérdező: vegyél egy bazi nagy levegőt, számolj százig, és hajrá.

Ügyes leszel. Az elején ne add fel, próbáld magad azonnal összekaparni, és menni fog. A nagy elég nagy, hogy bevond a kicsis életbe, a picit meg tedd a helyére brekegni.

Menni fog.

Én is 2gyerekes vagyok, nagyon régóta egyedül a gyerekekkel, segítség pár kedves ismerős, és egy dédimama. Már dolgozom, túléltem az előző 3évet is, és még van alhangon 14évem amíg a kicsi is nagykorú lesz. Kitartást

(Apuka nálunk egyenlő egy hullával, annyit segít, koloonc neki a két gyerek)

Szóval szúszá, lvegeő, séta és mosolyogj, jobb lesz a napod:)