Mit gondolsz az otthonszülésről?

Én nem mernék otthon szülni...

Mi van, ha vmi baj történik, SOS császár kell vagy vmi? A mentő mondjuk kiér, bevisz, az 10-15 perc ha nagyon gyors, az alatt simán meg lehet halni. A szülészeten meg a következő percben már tolnak is át a műtőbe.

Szóval nekem ez lenne a félelmem.

Meg tegyük fel ott szenvedek X órája, azt sem tudom hol tartok ... meg mi van a baba szívhangjával pl.

Én sokkal nagyobb biztonságban érezném magam a kórházban.

Szerintem otthonszülést az választ, aki fél a felesleges orvosi beavatkozásoktól, és nyugodtabb körülményeket, emberséges bánásmódot szeretne. Én nem tudnék itthon szülni, de szerencsére nekem semmi negatív tapasztalatom nem volt a kórházban. Annak ellenére, hogy utálom a kórházakat, és ha meglátok egy orvost, rögtön megy is fel a vérnyomásom, a saját orvosommal ez már máshogy van, megbízom benne, biztonságot ad a jelenléte. Az általa végzett kis számú beavatkozás nekem még belefér kategória, egyedül a gátmetszés volt, amit részemről elkerültem volna ha lehet, de jobban félek egy esetleges repedéstől, mint a vágástól. (beöntést amúgy is kértem volna, a burporepi jót tett, a méhszájlazító szintén). Ha bármi gond adódna, ott percek alatt a műtőben vagyunk, innen percek, mire az emeletről lejutunk, aztán megint percek míg a mentő odaér, és onnan kerülünk műtőbe.

Szempont az is, hogy szülés alatt nem itthon csinálunk rumlit, nem nekünk kell takarítani, és ha nem is a legjobb a kórházban a kaja, nem kell főzni, csak pihenni, és a babát gondozni.

Amit szívem szerint választanék, az egy otthonos szülőszoba a műtő mellett, természetesen az orvosom társaságában, lehetőleg néhány alternatív eszközzel (kád, szülőszék, labda), kedves, képzett, tapasztalt, türelmes szülésznővel, ja és a párommal. Őszintén szólva, szülés közben annyira nem voltam magamnál többnyire, hogy totál nem érdekelt, hogy gusztustalan zöld a csempe, és hogy hideg az ágy kerete. Túlélésre játszottam.