Szörnyeteg vagyok ha nem érzek semmi rosszat ha arra gondolok hogy lehet abortuszom lesz?
Úgy értem, most lehetséges hogy terhes vagyok, és nekem természetes hogy ha az vagyok akkor elvetetem... Egyáltalán nem sajnálnám.. Próbálom meggyőzni magam hogy ez rossz és rosszul kéne éreznem magam, és sajnálnom kéne, de egyszerűen nem megy.
Nagyon-nagyon-nagyon pici az esélye a terhességnek, most csak eszembe jutott, de volt már komolyabb para, akkor ugyanez volt a hozzáállásom.
Rossz ember vagyok emiatt? A gyerekeket se szeretem...
20/L
nincs mit :) fel a fejjel :) amúgy a párod hogy áll az abortuszhoz?
8-as vagyok
Mégis miért nem lehet a kérdésre válaszolni??
Nem mindegy az itt a 100-ik senkinek,hogy védekezett e vagy sem??
Megtörtént,ennyi!
Nem rossz ember vagy,hanem egyszerűen a tudatalattid védekezik igy...mert ahogyan írtad is nem tarthatnád és nem szülhetnéd meg!
Hogy miért csak rád tartozik!
Teljesen más lenne,ha akartad volna a babát,vagy egy olyan helyzetben fogan meg,hogy akár meg is születhetne!
Valószínűleg igy kell lennie!
Szerintem a felvázolt helyzettel végülis nincs probléma. Ha nem akarod/nem tudod megtartani, ne tartsd meg.
A "nem szeretem a gyerekeket" kijelentés az, ami nálam mindig kiveri a biztosítékot, ne haragudj. Nem tudom felfogni ezt a gondolkodást.
Off:Sajnos ezeknel a kerdeseknel is divatba jött, hogy nem a kerdesre valaszolnak, hanem kioktatjak a kerdezöt, meg Nema Sikolyoznak.Rengeteg olyan kerdest lattam, hogy mi törtenik abortusznal, milyen fajdalmat fogok erezni?
Erre jöttek a bunkobbnal bunkobb valaszok hogy gyilkos vagy es depresszios leszel egy eletre, stb...
Ismerek nem egy olyan lanyt, aki nem lett lelkibeteg az abortusz utan, aztan egy masik minden evben abortuszra jar.A harmadik meg utalja a gyerekeket es azert vetette el.Nem vagyunk egyformak...
On: Nem vagy szörnyeteg.Rossz ember se vagy. Nagyon sokan nem szeretik a gyerekeket.Nem vagy egyedül
13. Akkor ezt a kerdest latnod kell:
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
Nem vagy szörnyeteg. Manapság a legtöbben azt sulykolják az emberbe, hogy az abortusz az egy semmi. Hogy az a magzat nem is magzat, nem is él, csak egy alaktalan sejtcsomó, és éppen ezért nem is éreznek iránta semmit. Ha valaki megpróbálja elmagyarázni nekik, esetleg képeket mutat, hogy hogyan is néz ki, miket "tud", miket érez egy 12 hetes magzat, azt elhordják mindenféle demagóg, szentfazék hazudozónak, mert fáj az igazság, és jobb a lelkiismeretüknek, ha nem tudják, mit tettek.
Ezek kívül akinek még nincs gyereke, és terhes sem volt még soha, nem igazán tudja átérezni a helyzetet. Én sem voltam oda kifejezetten a gyerekekért soha, az abortuszt sem kifejezetten elleneztem. Aztán amikor már akartam gyereket, és teherbe estem, minden megváltozott. Akkor kezdődött, amikor megláttam az ultrahangon ficánkolni, aztán amikor éreztem mocorogni, végül amikor megszületett és utána... Most már teljesen máshogy állok a dologhoz. Úgy érzem soha nem tudnám megölni a saját babámat, akármilyen lehetetlen helyzetbe is kerülnék egy nem kívánt terhesség miatt. Inkább örökbe adnám.
Szóval lehet, hogy a te hozzáállásod is megváltozna, ha tényleg terhes lennél, de nem biztos, ez az érzés általában azért nem a terhesség első hetei alatt jön elő. De ismerek olyat, aki úgy állt hozzá, ahogy te, teherbe esett, gond nélkül, röhögve ment be az abortuszra, aztán hónapokkal később depressziós lett, sírógörcsöt kapott, ha meglátott egy babát.
Itt valószínűleg arról van szó, hogy olyan típusú ember vagy, aki csak a saját tapasztalatainak hisz, vagy még azoknak sem. Most azt gondolod, az abortusz semmiség, se kívül, se belül nem hagy nyomor rajtad és feltehetőleg hiába is mond bárki bármit az ellenkezőjéről, nem hiszed el.
Aztán, ha mégis megtörténik a dolog, akkor számolnod kell azzal, hogy egy abortusszal MINDENKINEK szembesülnie kell. Mindenkinek. Ez nem jelent azonnali érzelmi válságot, hisz a lelkiismeret klasszul és tartósan elhallgattatható, és az sem ritka eset, hogy az illető nőnek csak évekkel, évtizedekkel később esik le valójában, mit is művelt.
Tájékozódj, mit jelent az abortusz a magzat szempontjából! Olvass utána, milyen ipari technikával pusztítják el őket az anyaméhben! Nézz meg filmeket, miként fejlődik egy embrió, egy magzat akkor, amikor ez még egy kívülálló számára rejtve van. Gondolkozz el rajta, milyen csodálatos az élet, hogy 2 ember szeretetéből pár hét alatt látható valósággá válik egy új ember. Kérdezd meg édesanyádat, mit jelenettél és jelentesz neki a mai napig! Hagyd, hogy elmesélje, milyen volt, mikor várt téged!
Fogalmazd meg magadnak pontosan, mi az, ami a gyermekek világában taszít téged és gondold át, valósak-e az aggodalmaid!
És végül imádkozz, hogy ne legyél várandós, és a gumi mellett használj más fogamzásgátló eszközt, ha nem akarsz sem magadnak, sem a gyermekednek olyat, ami visszafordíthatatlan és a mi borzalmas!
Nem vagy rossz ember, csak tapasztalatlan és talán még nem kiforrott. A megölt kis magzat iránt érzett szánalom és részvét tekintetében hidd el, sokat segítene, ha látnád azt a fényképet, amit én is láttam, és a mai napig nem felejtem és könnyezem: egy pici ember, oldalról fényképezve, szép, pontosan kivehető testrészekkel, bordaívvel, háttal, vállal, stb, de fej nélkül(!)...
Én azt hittem akkor és ott, hogy megnyílik alattam a föld, és csak annyit tudtam kérdezni magamban: MIÉRT??????
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!