Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Anyukák! Ti megbocsátanátok...

Anyukák! Ti megbocsátanátok az édesanyátoknak ilyen előzményekkel?

Figyelt kérdés
Szüleim 3 éves koromban elváltak,anyukámmal maradtam. Az egész gyerekkorom azzal telt,hogy bíróságra hurcoltak,hogy nehogy láthassam az apukámat,aki egyébként egy tisztességes,rendes ember. Az anyám mindent megtett,hogy minél kevesebbszer találkozzak az apámmal. Mikor már kamasz voltam,olyan is előfordult,hogy bezártak a férjével a házba,nehogy elmehessek,apámnak sírtam a telefonba és ő is sírva mondta,hogy nem tud mit tenni. 10 évesen el akartam szökni otthonról,mert utáltam ott lenni. Állandó érzelmi zsarolásnak voltam kitéve,sokszor bántottak szavakkal és fizikailag is. Egyszer 15 perccel később értem haza,mint ahogy kérték,erre anyám kirugdosott a házból,én egy pulcsiban és papucsban másztam ki a kerítésen és indultam útnak,télen. Persze utánam jöttek és haza kellett mennem. Rengeteg ilyen volt,csak még egy példa: apukámnál voltam láthatáson,kértem anyámat,hogy hadd maradjak 1 órával tovább,ő nem engedte meg,én mégis maradtam. Amikor hazaértem,a férjével együtt szemétládának és parazitának neveztek,stb. Ekkor 14 éves voltam. Volt,hogy engedély nélkül befestettem barnára a hajam,erre anyám fogta az ollót es levágta a derékig érő hajamat... Végül 17 évesen fogtam magam,összepakoltam pár cuccot és elmentem a nagymamámhoz. Apámnak ekkorra már lett új családja,megváltozott,hozzá nem mehettem. Anyám beleegyezett,hogy a nagymamámnál lakjak,de még haza kellett mennem a tankönyveimért. A búcsú neki azt jelentette,hogy jól megtépett,elhordott mindennek az akkor 7 éves öcsém szeme láttára. Így váltunk el. Én hülye még ezek után is minden évben írtam neki a szülinapján,karácsonykor,stb,válasz sosem érkezett. 5 évig nem beszéltünk,nem keresett egyszer sem. Megismertem a páromat,terhes lettem,írtam anyámnak,hogy nagymama lesz. Sajnos elvetéltem,ezt már nem írtam meg anyámnak. Később újra sikerült teherbe esnem,ez a baba meg is maradt,írtam ismét,hogy mikorra vagyok kiírva,semmi válasz. Amikor megszületett a fiam is írtam sms-t,hogy megérkezett,közöltem az adatokat,természetesen választ nem kaptam. 9 hónappal később csörgött a telefonom,anyám volt,hogy meghalt a férje és ha gondolom,akkor menjek el a temetésre. Az öcsém miatt el is mentem,mert tudtam,hogy ő imádta az apját. Temetés után hazahoztak. Amikor kiszálltam a kocsiból mondtam anyámnak,hogyha látni szeretne,akkor keressen,mert én nem fogom. Az volt a válasz,hogy mivel osztrák telefonom van,neki drága a hívás. Aztan mégis megkeresett és azóta állandóan látni akar minket. Minden szemétnek elhordja az apámat,amikor szóba hozom a múltat,akkor az a válasz,hogy ez nem így volt... Miközben mindketten tudjuk az igazságot. Már megmondtam neki,hogy hagyjon minket békén,ebből én nem kérek. Viszont állandóan hivogat telefonon és csenget nálunk,de mondtam,hogy ide nem jöhet be. Azt kéri,hogy temessük el a múltat,de nekem nem megy. Úgy érzem,hogy azok után,amiket kaptam és azután,hogy az unokája születésekor nem tudta felemelni a telefont,nem tudok megbocsátani. Erre is volt válasza,ő azt hitte,hogy hazudom,hogy gyerekem született,mivel nem írtam neki,hogy elvetéltem,így sántított a sztori... Na,most ezek után,ti meg tudnátok bocsátani az anyátoknak?
2014. jan. 10. 10:11
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%
A megbocsájtás szép dolog...de én nem tenném! Borzasztó amiket írsz, ha ez velem történik akkor biztosan nem írtam volna se névnapra se karácsonyra, azt meg pláne nem írtam volna meg,hogy nagymama lett! Az én apám 14éves koromban ment el, nem keresett minket,(bár többször összefutottunk,de nem is köszönt) .Én nem szóltam neki,hogy nagypapa lesz/lett ,bár látott terhesen. Az utóbbi időben megáll és beszél az unokáival,én nem tiltom tőlük,viszont én nem beszélek vele, ennyi idő után nem is tudnék miről!
2014. jan. 10. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%

hasonlo cipoben jarok en is... csak en most 15 hetes vagyok, kb 1 eve h nem beszeltem vele egy szot sem, ugy hallottam h nem hiszi el h babat varok, en pedig kijelentettem, h aki ketelkedett vagy egyszersem kerdezett felolem vagy a pici felol, az biztos h a budos eletben nem fogja latni, ide nem jon babalatogatoba senki...

en nem bocsaltanek meg neki!! akkor persze mar keres teged mikor lassan egyedul marad mint a kisujja! es en biztos vagyok benne h az en anyam is ezt fogja csinalni...

bennem meg nagyon sok a harag, lehet nem tudom atlatni tisztan a problemadat... de en soha nem tudnek megbocsaltani neki!!

2014. jan. 10. 10:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:

Én nem keresném, és nem tartanám vele a kapcsolatot. Elképesztően viselkedett, szerintem nem anya az ilyen. Őszintén, szerinted mennyire érdekelte, hogy mi van veled és az unokájával, ha nem keresett meg, amikor terhes lettél és amikor megszületett a kicsi?

Szerinted hányszor fogja ezek után még megkeseríteni az életed? Ne feledd el, most egy kis gyermekre is vigyáznod kell, nemcsak magadra, hanem rá is, nem hiszem, hogy szüksége van egy ilyen nagymamára. Párod mit szól ehhez?

Öcséddel tartottad a kapcsolatot korábban?

2014. jan. 10. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
Nem, nem tudnèk! Az az igazság hogy eljött az a pont anyád életében hogy egyedül maradt és szenved a magánytól. Én nagyon sajnálom, de szerintem van olyan amit nem lehet megbocsájtani. Baromi nehéz és rossz gyerekkorod volt, ezt nem lehet elintézni annyival hogy temessük el a múltat.
2014. jan. 10. 10:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:
Párom is azt mondja,amit Ti,hogy sosem tudná ezt megbocsátani és erre nincs mentség. Én is úgy érzem,hogy csak azért keresett meg,mert fél... Öcsémmel nem tartottam a kapcsolatot,telebeszélték a fejét mindennel. Megtaláltam fb-on kb. 1 éve,írtam neki és vissza sem írt. Szóval ilyen dolgok vannak. Az a baj,hogy túl jószívű vagyok,most ezt nem azért mondom,hogy fényezzem magam,ez inkább egy marha rossz tulajdonság,főleg ilyen helyzetekben. Apám is,mamám is mondja,hogy mégiscsak az anyám,ebben igazuk van. Szerintem viszont attól még nem lesz valaki anya,hogy szül egy gyereket. Anya akkor leszek,ha úgy is viselkedek.
2014. jan. 10. 10:33
 6/11 anonim ***** válasza:
100%
Le fog húzni anyagilag. Én nem tartanám vele a kapcsolatot. Az én szüleim is ilyenek, ott használtak ki, ahol tudtak. Mióta nem hagyom magam én vagyok a főgonosz.
2014. jan. 10. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
100%
pontosan ugy van ahogy mondod kerdezo...egy anya akkor anya ha ugy is viselkedik... (2)
2014. jan. 10. 10:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
100%

4. vagyok

Az én anyukám és a nővérei gyerekotthonban, intézetben, nevelőszülőknél nevelkedtek, a fiú testvérei meg otthon a családban. Amikor már a tesóm is megszületett akkor egyszer volt nálunk a "nagymama" de többet nem láttuk. Anyum nem is ismerte szinte, de ugyanúgy egyedül maradt és szeretett volna odaköltözni, családban élni, unokázni. Anyu azt mondta ha tisztességesen felnevelte volna, akkor segitene neki de igy nem tud úgy tekinteni rá mint egy anyára, sose volt anyja. A hagyatéki tàrgyalàson mikor már meghalt, az összes làny testvér lemondott mindenről a fiú testvérek javára. Azóta a fiú testvérei zaklatják néha anyut mert az összes szegény rossz körülmények között élő, alkoholszerető munkanélküli és kéne kölcsön stb... Örülj neki hogy boldog családban élsz, rendes szerető férjed van és annak hogy a gyerekkorod ellenére mindezt el tudtad érni!

2014. jan. 10. 10:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
100%
Megbocsátanék, mert a düh megőrzése engem mérgez, nem őt. Megbocsátok, de nem felejtek. A kettő nem ugyanaz. Megmondanám, hogy nem haragszom, de soha többé nem akarok vele találkozni. Részemről lezártnak tekintem a dolgainkat, éljen boldogul, viszlát!
2014. jan. 10. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
100%

Én megbocsátanék, mert a harag meg a düh csak kárt okoz.

De ettől függetlenül nem engednék neki.


A megbocsátás és az, hogy engedsz neki, beengeded a házadba stb... nem feltétlen függ össze.


Mondhatod, hogy anya, megbocsátottam, nem haragszom, de ne hívogass állandóan és ne gyere, mert nem szeretném, van saját életem. Ez az én döntésem, kérlek vedd tudomásul. Ha ez után is pattog, akkor meg ne foglalkozz vele.

2014. jan. 10. 11:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!