Hogy lehet ezt feldolgozni? Két babát szültem, de egyik sem él.

Drága kérdező!

Tudom,hogy ez most rajtad nem segít,de nagyon megdöbbentett,hogy ilyesmi történhet a mai "modern" világban.

Mindannyian tartunk a legrosszabbtól,ami sajnos elkerülhetetlenül bekövetkezik valakinél.De miért pont nálad,miért nem másnál? Ezt senki sem tudhatja.Te sem.

Ha magadat okolod,azzal a két angyalkát már nem tudod vissza hozni.Nekem is van egy angyalkám,bár őt elvették tőlem még nagyon kicsi korban,fejlődési rendellenesség miatt a 14.hétben...Így olvasva,nekem könnyebb volt,mint amilyen most neked.

Amint soraidat olvastam,átéltem újra a borzalmat,ami azt hittem,mással történik meg,nem velem.Átértékeltem ott és akkor az életemet,pedig még meg sem született.

Szívszorító ami veletek történt,Veled és a Férjeddel.

Hidd el valahol a szíved mélyén elég erősek lesztek,hogy együtt elfogadjátok az elfogadhatatlant.Elfelejteni nem lehet és nem is kell nyilván.

Kérdező,ezúton kívánok Neked,Nektek sok erőt és kitartást a jövőben.

Huh, őszinte részvétem először is!

Nem tudom mikor történtek ezek, de a gyászra idő kell mindig, tehát egyik napról a másikra nem fog menni.

A pszichológus is jó ötlet, lehet ám levelet is írni nekik, nem kell beszélni, ha az még nem megy.

A pároddal szerintem próbáljatok közös programokat csinálni, és ha tudtok, beszélni az érzéseitekről. Kiránduljatok, menjetek sétálni, moziba (már amit az idő enged).

Csináljatok közös dolgokat, pl. süssetek együtt pizzát, vagy rakjatok puzzlet, saját tapasztalatom, hogy monoton tevékenységek során könnyebben megindul a beszélgetés.

Amit mindenképp felejts el: az önvád.

Te NEM VAGY HIBÁS azért, ami történt Veletek. Isten nem büntet. Az okokra sokszor nem lehet rájönni, de talán nem is kell.

Ha már jobban leszel, akkor érdemes elmenni kivizsgálásra, hogy talán kiderítsék mi okozta ezeket, de lehet hogy nem fognak találni semmit.

Van egy barátnőm, neki több mint 10 terhessége volt, és ebből az első négy, akik nem maradtak velük, majd lett egy gyermekük, majd megint kettőt elvesztettek, majd megint egy élő, és még egy harmadik is, 10 éven belül.

Nála sem találtak szervi okot semmit.

Tartsatok ki a pároddal, és ha eljön az ideje sikerülni fog!

[link]

Itt hozzád hasonlók írják le a történetuket. Talán ez is segíthet neked az elfogadásban.

Ezen.kívül beszélj sokat a ferjednek arról, h mit erzel, ő mit érez. Ne engedd, h fal huzodjon kozetek.

Légy erős, ne add fel, lesz még szép, egészséges kicsitek.

nagyon sajnálom :( borzasztó lehet átélni ezt :(

de valahova el kell tenned magadban vagy kibeszélni, de egy kisbaba aki egészséges és minden rendben lesz, biztos enyhít majd a fájdalmadon és könnyebb lesz picit, de ehhez még idő kell.

engem más tragédia ért, de én se tudtam/tudok róla beszélni. magamba zártam, húztam egy falat és már-már vannak hetek is amikor eszembe se jut! igaz 16 éve volt... :(

most ez így nagyon rosszul hangzik, de talán picit segíthet ha arra gondolsz, hogy a rátok, a majdani gyerekeidre 2 kis őrangyalka vigyáz most már és épp ezért nem lesz már semmi baj!

kitartást kívánok neked!

Szia!

Nem tudom, hogy segít-e, de leírom a történetem. Igazából anyukám története, és én vagyok a sikerélménye. Hálás vagyok neki az életemért, azért hogy ott akkor nem adta fel.

Ez már 36 éve történt, és azóta nagyot fejlődött az orvostudomány, de ez akkor ugyanúgy nagy baj volt mint most más rejtélyek. Anyunak terhességi cukorbetegsége volt, de nem vették észre, ezért előttem 5 babát veszített el. Mindegyik 20 hét feletti volt. Az ötödik után apukám, és az orvosa beszélte rá még egy próbálkozásra. Akkor a doki már sejtette mi a gond, és így sikerült megmenteni engem.

Csodálatos anyukám van, gyönyörű gyerekkorom volt, és még most felnőttként is mindenben számíthatok rá. Most 70 éves, és imádom őt. Már van két rosszcsont unokája, akiket kényeztet, és akik alaposan lestrapálják.

Szóval kérlek te sem add fel, én hiszem hogy te is csodás anyukája leszel egyszer valakinek!