Akik azt gondolják, hogy a béranyaság egy felvállalható intézmény illetve megoldás adott helyzetekre, azok mit gondolnak úgy általában az anyaságról?
Legtöbbször persze a meleg pasik esetében fordul elő, hogy így szeretnének szülővé válni, de elő fordul sok más esetben, szerencsére egyenlőre még inkább csak külföldön.
Én igazából a béranyaságot elvállaló nőt nem értem. Szerintem az anyaság és az anya-gyerek kapcsolat az egyik legszentebb dolog a világon. Hogyan lehet megválni akár pénzért, akár más haszonért, akár valaki két szép szeméért attól a gyermektől, aki 9 hónapig bennem fejlődött, és utána rám volt utalva a táplálás miatt, meg érzelmileg is rám lett volna utalva?
Ha én kapom a gyermeket, akkor hogyan dolgozom fel azt, hogy elvettem egy nő gyermekét, illetve a gyermektől az anyját, akármit is adtam cserébe, illetve ha tudom, hogy ebben előre megegyeztünk?
És mit fog gondolni maga a gyermek akár a szülő anyjáról, akár a nevelőszüleiről, amikor ezt felnőttként megtudja, illetve felfogja?
Azt is szörnyűnek érzem, ha egy nő tudatosan és előre megfontoltan férfi nélkül vállal gyereket és csak egy spermadonort keres, de ebben az esetben legalább azzal marad a gyerek, aki kihordta és megszülte, tehát az anyjával.
Azt a helyzetet sem tartom jobbnak, amikor a petesejtet is egy másik nő adja, tehát jogilag nem a saját gyermekét adja el a nő.
Egy 27 éves meleg pasi
Nagyon sok mindent ide kevertünk.
Egy meleg pasi sztoriját hallva gondolkodtam el ezen újra, akinek béranyától van gyermeke. Ők max spermát tudtak adni a gyerekhez, petesejtet biztosan nem. Vélhetően tehát a béranya a "saját" gyermekét adta oda.
Tudom, hogy sok rossz megoldás van még hasonló helyzetekre, de ez nem ment fel senkit. Ha én meghúzom a húgom haját, akkor az nem mentség, hogy de a bátyám őt meg is ütötte én viszont "csak" a haját húztam.
Mindenki tudja, hogy menyi módon kötődik a gyermek ahhoz a nőhöz, aki kihordta őt. Ezer vizsgálat igazolja, hogy bármilyen kiskorú gyermek fölismeri a saját anyját.
Szerintem a gyermeket kihordó nő sokkal inkább az anyja, mint az, aki a petesejtet adja.
Az ember többek között attól ember, hogy nem mindent az ösztönei irányítanak. Ezért szerintem igenis lehet szentesíteni az anyaságot és úgy hozzáállni. Én vallásosként mindig Mária alakjából indulok ki, ha az anyaságról van szó.
Az örökbefogadás teljesen más, pláne ha olyan okból veszti el a gyermek eredeti szüleit, amiről ők nem tehetnek.
A nehéz sorsa meg ne hivatkozzanak a gyermeküktől megváló anyák, legalábbis egy nyugati társadalomban, ahol anyaotthonok és ezer hasonló segítség létezik.
"Az ember többek között attól ember, hogy nem mindent az ösztönei irányítanak."
Ezzel teljesen ellentmondasz az egész kisregényednek. Az, hogy a szülőanyja kötődik az újszülötthöz az ösztön. De az a gyerek IGAZI anyja, aki felneveli.
"Vélhetően tehát a béranya a "saját" gyermekét adta oda. "
Ilyen nincs, ezt felejtsd el. A petesejt is donortól van, minden esetben.
Az azért nehezen vitatható, hogy az alaphelyzet az, hogy 1 nő és egy férfi a saját anyagukból lévő, saját maguk által kihordott gyermeket saját maguk nevelik.
Minden, ami ettől eltér, az nem jó, de nem feltétlenül vállalhatatlan.
Ami biztosan nem vállalhatatlan, az az, amikor a szülők önhibáján kívül nem állhat fenn az ideális család, például az egyik, vagy mindkét szülő halála esetén.
Minden olyan eset, amikor valamilyen formában mesterségesen hoznak létre egy embert, az nekem visszás, és nekem, mint vallásos embernek ez sosem fog tetszeni.
Ami még nekem visszás, az minden olyan eset, amikor előre tervezetten, tudva és akarva hoznak létre olyan "családot" ami eltér az férfi-nő-saját gyerek modelltől.
Meddő párok esetén felvállalható megoldásnak az örökbefogadást látom.
A szegénységbe, rossz körülményekbe került anyák helyzetére az anyaotthonok és egyéb segítő szervezetek jelenthetnek megoldást.
A meleg pasik esete más kérdéseket is felvet. Ha tényleg nem árt a gyereknek, hogy két pasi neveli őt, akkor is csak az örökbefogadást tudom elképzelni. Egyébként én, mint meleg pasi, pont a fenti aggályaim miatt nem tervezek saját vagy saját nevemre vett gyermeket nevelni. A gyermekekhez fűződő vonzalmamat négyszeres nagybácsiként próbálom megélni.
A leszbikus anyák helyzete sem egyszerű. Ők képesek ugyanis saját gyermekük világra hozatalára. De milyen már a férfi részéről az, hogy vagy nem is tudja, hogy van gyermeke, vagy tudja, de egyáltalán nem vesz részt az életében, vagy részt vesz, de akkor meg bele kell szólnia egy másik "család" életébe. Ezen problémákat jól bemutatja a Fiúk a klubból sorozat.
És bár sok okból előfordulhat, hogy nincs férfi és apamodell a családban, de tudjuk, hogy ez nem nem jó, ezért kérdés, hogy szabad-e direkt ilyen helyzetbe hozni egy gyereket.
Tudom, hogy apa-anya-saját gyerek esetben is lehetnek a szülők betegek, részegek, agresszívak vagy bármi hasonló, ami még rosszabb a gyereknek, de attól, hogy ez nem jó és kerülendő, még nem fognak jobban tetszeni a fenti megoldások.
"Minden, ami ettől eltér, az nem jó, de nem feltétlenül vállalhatatlan.
Ami biztosan nem vállalhatatlan, az az, amikor a szülők önhibáján kívül nem állhat fenn az ideális család, például az egyik, vagy mindkét szülő halála esetén.
Minden olyan eset, amikor valamilyen formában mesterségesen hoznak létre egy embert, az nekem visszás, és nekem, mint vallásos embernek ez sosem fog tetszeni."
Ezek alapján inkább magaddal van komoly problémád, amit erre vetítsz ki.
"minden, ami eltér átlagostól" --><--meleg
"vallásosként visszás" --><--meleg
Magammal nem állok ellentétben. Köszönöm, jól vagyok.
Viszont minden melegségemmel együtt sem vagyok melegjogi aktivista, és egyetlen meleg szervezethez sem tartozom. Szerintem nincs mindenhez jogunk, amire elvben képesek lennénk, és szerintem nem használ nekem minden, amihez jogom van, és ami nekem jó, az másoknak még lehet rossz.
A vallás pedig egyáltalán nem áll szöges ellentétben a melegséggel. A normális vallások minden emberhez egyformán szólnak. A melegekhez is.
Egy vallásos meleg ember persze nem követelhet magának ugyanannyi "jogot", mint egy liberális melegjogi aktivista, de ettől még én tudok teljes és vállalható életet élni.
Kérdező: ezek mind elméleti fejtegetések. Volt béranyaság Magyarországon, semmi jelentős probléma nem volt vele.
A vallási szempontjaidat a teológusokkal kellene megbeszélned, más vallású/nem vallásos emberek esetében nincs jelentőségük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!