Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » A "gyes-szindróma" valós...

A "gyes-szindróma" valós probléma, vagy csak kevés nőre jellemző?

Figyelt kérdés

Tehát a gyes-szindróma azt jelenti (hátha valaki nem ismeri a kifejezést), hogy a babával otthon töltött 1-2-3 év alatt az anyuka figyelme egyedül a gyerekre korlátozódik, társas kapcsolatai beszűkülnek, elveszíti érdeklődését a tágabb külvilág iránt, látóköre beszűkül és gyakran intoleránássá válik sokakkal szemben.

Ez tényleg ennyire jellemző lenne Magyarországon, vagy a nőknek csak kis részére igaz ez?

Gondolom sokan fogják írni, hogy ők nem lettek ilyenek, de inkább arra lennék kíváncsi, hogy a környezetetekben tapasztaltok-e ilyet (mások esetében gondolom mindenki őszintébben leírja, ha ilyet tapasztalt, vagy az ellenkezőjét, mint saját magáról).


2009. nov. 20. 14:30
1 2
 11/17 A kérdező kommentje:

Jézusom, na megint kezd elmenni a dolog jó anyák - rossz anyák vita irányába. Nem érted a kérdést? Semmi olyat nem írtam, hogy "gyed betegség", hanem gyes-szindróma a fogalom neve. Nem ugyan az. És nem is arra irányul a kérdés, hogy van, aki nem bír ki otthon 3 évet (amúgy nem mindenki van otthon 3 évig, nem is mindenki teheti meg). A kérdés arra irányult, hogy ez a jelenség tényleg ilyen gyakori lenne-e. A jelenség pedig: a babával otthon töltött 1-2-3 év alatt az anyuka figyelme egyedül a gyerekre korlátozódik, társas kapcsolatai beszűkülnek, elveszíti érdeklődését a tágabb külvilág iránt, látóköre beszűkül és gyakran intoleránássá válik sokakkal szemben.

És ez korántsem azt jelenti, hogy az anyuka nem bírja ki. Én azt kérdeztem, hogy tényleg jellemző lenne-e az anyák többségére, hogy ebben a 2-3 évben teljesen elveszítik az érdeklődést a gyermeknevelésen kívüleső dolgok iránt, tényleg elhanyagolják-e (szándékosan, vagy véletlenül, vagy kényszerből) a baráti kapcsolataikat, tényleg elveszítik-e azt a képességüket, hogy a dolgokat más aspektusokból vizsgálják, és tényleg intoleránssá válnak-e mások iránt. Szó nem volt olyanról, hogy arra lennék kíváncsi, hogy ki elégedetlen azzal, hogy otthon van. Az érdekelt, hogy ez mennyire tömeges jelenség. Olvasásértés?

2009. nov. 20. 23:13
 12/17 A kérdező kommentje:
Ja, a kommentet természetesen az utolsó válaszolónak címeztem, elfelejtettem odaírni. A többieknek köszönöm a választ, remélem mostmár senki nem fogja félremagyarázni a kérdésem.
2009. nov. 20. 23:14
 13/17 anonim ***** válasza:
100%
:) én azt vettem észre magamon h lassan csak két agysejtem működik :) amit régen simán 'séróból' vágtam most gondolkoznom kell rajta. Bezzeg a pelenka mennyiségét másodpercek alatt megmondom bárkinek. Ha ez a szindrómának számít akkor nekem is az van :) De inkább úgy vélem h mindenki azt tudja jobban amivel nap mint nap foglalkozik, most a babázás, ha meg visszamegyünk dolgozni csak kiegyenlítődik, nem? Én bízok benne :)
2009. nov. 21. 08:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 A kérdező kommentje:
Igen, igazad lehet :) Ha mondjuk két évig mást se csinálnék, csak teszem azt, falat festenék, valószínűleg abban nagy spíler lennék addigra, viszont ha közben nem foglalkoznék mással, akkor az addigi ismereteim elkopnának :) Csak azon gondolkodtam, hogy vajon törvényszerű-e, hogy a gyes-en/gyed-en lévő anyuka pl. nem keresi a korábbi barátai társaságát? Vagy hogy ha ideje lenne rá, akkor sem foglalkozik mondjuk a régi hobbijával? Legyen az bármi, akár kötés vagy olvasás vagy mittudom én milyen hobbik vannak még, de szóval értitek na :)
2009. nov. 21. 11:44
 15/17 anonim ***** válasza:
54%
08:24-es vagyok. Tapasztalatom szerint a régi nem gyerekes barátokat taszítja a gyerek :( Hangos, néha szagos és folyton folyik valamelyik végén :) legalábbis mikor megkérdeztem ezt mondták. Hát barátok ezek? Na mindegy. Pl.: mikor nekünk még nem volt meg a fiunk, akkor találkoztunk újra egy messze élő barátnőmmel, közelebb költöztek :) kisfia aki azóta a keresztfiam akkor volt 2 éves, engem sose zavart h hisztizett v akármi, vittük magunkkal mindenhová, séta, állatkert, hajókázás.
2009. nov. 21. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 anonim ***** válasza:

Szerintem valós jelenség, főleg az olyan nőket sújtja, akik nagyon társas igényűek, vagy tudat alatt még nincsenek az anyaságra felkészülve, pl. túl fiatalok hozzá.....


Anyám amikor a hugommal volt gyesen nagyon ingerlékeny volt, mindenért rám csapott,folyton csak veszekedett, én akkor 6 éves voltam. Nagyon rossz időszak volt ez, apa éjjel-nappal dolgozott anya meg a négy fal között velünk napi 24 órát, ezt a stresszt főleg rajtunk vezette le, ez az igazság. Sok verést kaptam én emiatt!!!!

De az unokatesóm is így volt, mikor a 2. gyerek született, az első 10 évvel idősebb fia annyira idegesítette, hogy minden nap megverte. Most az egyik nagyszülő neveli. A stresszt a kismama nem tudta megfelelően levezetni és az idősebb gyereket gyötörte folyton, mert a férj egész nap dolgozott.....na ez, ami gyakori, ez a "rejtett gyes-szindróma"

2011. máj. 14. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 Pivnyik Judit válasza:

Óriási tévedés azt hinni, hogy a GYES szindróma szülést követően köszönt be! Hiszen a nevében is benne van, GYES, nem GYED. Minimum 3 év otthon,s az igazi veszélyeztetettek azok, aki a 3. évben megszülik második gyermeküket. Mert amikor már nyílna a kapu, hogy visszalépnek a régi mederbe, amikor már elengedhetik a nagy, 2-3 éves elsőszülött ,akkor jön egy picuri baba,és visszalépnek a pólya mellé. A nehéz most ebben az, hogy a nagyobb épp elkezdeni a dackorszakát- jogosan. És akkor összefog ellenünk a világ: dacos nagytestvér, szorosan kötődő apróság, évekig tartó újabb bezártság a világ körforgásából.


A másik tévhit, hogy ez a hormonok műve. Nem, ez nem a hormonok hatása, ez az elszigeteltség, a bezártság, a monotonitás hatása, az állandó gyerekproblémák hada, és a férjnek való megfelelés együtt!

Lélekölő!

A gyes-szindrómás nem tudja magát féken tartani. A magány,a csend, az elmélyülés iránti vágya olyan erős, hogy pillanatok alatt dühbe jön, és nem büszke arra, amit ilyenkor mond és tesz. AZ ilyen anyuka örök lelkiismeret furdalással küzd, hogy mit tett saját csemetéjével, és kétségbeesve kapálóznak, hogy visszaszerezze férjét, de a menekülés gyakran felelősséghárítással jár, így a férj több negatívumot él meg párja mellett, mint eddig életében összesen. A szerelem elillan,a harc megkezdődik, az apa elfordul, s az anya még jobban kétségbe esik - ráadásul az egyszer segítsége is hátrébb lép, s így nő az anya magárahagyatottság-érzése!


A védőnők kielmelt fontossággal kezelik az ilyen, hosszú ideje otthon lévő anyukákat. A protokoll szerint pszichológushoz kell irányítani az anyát, ha az bántalmazza gyermekét……………...

Hát ez a gyesszindróma!

5 éve itthon vagyok, 2 gyerekkel, lakótelepközepén, szinte geyedül! Én tudom!!!!!!!!!!!!!!!!

És aki egy gyerekkel azt mondja, hyg ez nem létezik, annak kívánom, hogy amásodik születését követően is ezt állítsa!


(Ez a betegség nem jön elő a vidéken, anyai nagymamák mellett éldegélő anyukáknál! Tehát: n költözz el otthonról, csak ha nagyok a gyerekek! )

2013. jún. 11. 11:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!