Anyukák! Van olyan mondat gyerekkorotokból amit annyira utáltatok hogy megfogadtatok soha nem mondjátok a gyereketeknek?

Húú, sok ilyen mondat van...kedvenceim:

"Sosem lesz belőled semmi" (főiskolát végeztem, tőlem kunyerál a család)

"Senki sem fog feleségül venni, nem kellesz majd senkinek" (Igazi, szerelmi házasságom van, a férjem imád)

"Anyu, fáj...ő:- Ne játszd meg magad! Na ezt is nagyon utáltam...

Így belegondolva, anyámnak elég érdekes érzései voltak felém...

Apukám mondta sokszor: "Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek!"

37 éves vagyok és még most is kiborulok tőle, hogy rágondolok :(

én azt utáltam, ha mentünk valahova anyával, és találkoztunk valakivel, elkiáltotta magát, hogy:

KÖSZÖNTÉÉÉÉÉL????????? De még mikor 25-30éves voltam akkor is sokszor. Tiszta égés volt!!!

Viszont most a mai fejjel 3gyerekkel, ha megyünk valahova és nem köszönnek - akkor én is odasúgom- nem ordítom- hogy köszönjél!! :))))

Első helyen nálam is a KÖSZÖNTÉÉÉL áll. És a férjemnek is.. Ez kiborított. Sézgyenlős voltam, köszöntem én, csak halkan. Ja és aztán, Jó hangosan kösznjééél!! Jááájj...

A másik amit utáltam pl mikor kértem pénzt és erre mutatta a tenyerét, hogy húzzál ki innen egy szál szőrt! Nem tudsz? Na látod... Grrr....Meg persze a klaasszikus, csak, mert atz mondtam.