Elvált Anyukáktól kérdeznék?

Hasonlóan jó helyzetben vagyunk mi is, mint az első válaszoló. Apuka gyakran jön, sok programot szervez. Korrekt gyerektartást fizet, ráadásul mindig időben. Anyósomékkal jóban vagyok. Amíg kisebb volt a lányunk, addig többször elvittem hozzájuk (300 km), most, hogy már nagyobb, már apuka viszi. De anyósom minden vasárnap felhív, beszélgetünk, érdeklődik.

Apukával mi is jóban vagyunk, közösen is el tudunk tölteni egy kis időt. Vagyis néha hárman megyünk el fagyizni mondjuk. Vagy ha itt van, és épp nem viszi el a kicsit (hétköznap kevés időt tud jönni, így nem mindig mennek valahova), akkor előfordul, hogy közösen rendelünk valami vacsit.

A volt férjemet egy kanál vízben meg tudnám fojtani, de a gyerekek miatt rugalmas a láthatás és nem gátolom a kapcsolattartást.

A szüleivel és a tesóival nagyon jó, apósom a válásunkkor bocsánatot kért, hogy nem ilyennek nevelte. A tesói azt mondták, hogy bármi van, ők nekem hisznek. Sikerült kiborítania a saját családját is, nagyon ki vannak rá bukva.

Sziasztok!

Eleinte,mikor a válás zajlott, gyűlöltem! 3 éve nem éltünk már együtt, neki volt egy nője, azért hagyott itt két beteg gyermekkel. Aztán miután elment, rá 2 és fél évre lett egy kapcsolatom, imádja a gyerekeimet, és úgy alakult, hogy lett közös. Amikor a válóper zajlott már 6 hónapos voltam, és emiatt el akarta venni a volt férjem a gyerekeket, akiket addig nem látogatott, anyagilag nem támogatta. Közel 4 évig nem találkozott a gyerekekkel. Max én futottam össze vele, mert apukámmal egy utcában lakik.

Aztán megszületett a lánykám, kimondták a válópert, természetesen kizárólagos felügyeleti jogot kaptam. Gyerektartást azóta sem fizet, szülinap, névnap, ünnepre egy-egy tábla csokit hoz a gyerekeinek.

De már elég nagyon a gyerekek, hogy átlássanak rajta... szóval egy car ember...