Miért hiszik azt sokan, hogy akinek nincs gyereke, majd egyedül lesz, nem lesz senkije?

Ilyen gondolkodással jobb is, ha nem lesz gyereked és majd jársz a nyugger klubba 80 évesen is. Azért nem az az alap, hogy a szülő túléli a gyerekét, de igaz, sajnos előfordulhat...

Az egész szöveg, amit leírtál a te szűklátókörűségedről tanúskodik nem a többiekéről. Nem akarsz gyereket. Pont. Mit kell foglalkozni, hogy ki mit beszél és egy netes fórumon még köríteni is a semmit?

A gyermeket nem azért szültem, hogy majd ne legyek egyedül, hanem azért, mert egy semmihez nem fogható érzés, mikor ott szuszog a mellkasodon, látod a fejlődését, növekedését, hogy bontakozik ki az értelme. Ez olyan szeretet, amit szavakba sem foglalni lehet. Nem arról szól, hogy ne legyek egyedül este elalvásig... Sokkal több. A legmélyebb érzelem, amit eddig elképzelni sem tudtam. Nincs azzal gond, ha valaki ilyesmivel nem akar találkozni. Mindenki saját sorsának kovácsa...

Mindenre van példa meg ellenpélda is.

Sokan írják, hogy a gyerek ott lesz mellette ez sincs kőbe véve. Szomszéd néni nagyon jó szülő nagyszülő volt, mindig segítette a gyerekeit, most mégis gondozó nő jár hozzá mert a gyerekei 2 havonta néznek csak rá.

Senki sem tudja mi lesz a jövőben.

"Szűklátókörűség a köbön szerintem..."

Szerintem, kérdező, az a szűklátókörűség, ha valaki azért csinál gyereket, hogy ne legyen egyedül.

Mondok valamit. Szigorúan véve az élet célja az, hogy továbbörökítsd a génjeidet. Azért élsz, hogy életet adj a gyermekednek. (Meg azért, mert a szüleid nem hozzád hasonló egoista vadbarmok.) Más dolog, hogy az emberi faj továbbfejlesztette az életet, megtöltötte sok szép dologgal, amiért érdemes élni, de a VALÓDI és elsődleges cél az utódnemzés.