Családtag viselkedése a gyerekkel kérdés?

Nem tudom,hogy tényleg én vagyok ennyire utálatos,vagy azért van okom bosszankodni. A keresztanyámmal egy házban lakunk,de nem egy lakásban,a kert közös,kétszintes ház,alul-felül külön bejárat. Kezd nagyon bosszantani,hogy bárhova megyek a fiammal vagy a párom egyedül,ő folyton kérdezősködik,hogy hova megyünk és mikor jövünk. Ugyan mi köze hozzá? Még a hova megyünk kérdés oké,de a mikor jövünk? Úgy érzem magam,mint tizenévesen. Tegnap kérdezte például,hogy ebédeltem-e?! Wtf? Nem értem miért érdekli. Elkerülhetetlen a vele való találkozás,mert ugye közös az udvar,oda pedig ki szoktam menni a fiammal,akihez úgy beszél,hogy legszívesebben kioktatnám. Pöszézik,bébinek hívja,miközben van neve,olyan arckifejezéssel néz,hogy a hideg kiráz. A párom csak hetente jár haza a munkából,estig nyitva van az ajtónk,fektetés után szoktam bezárni. Tegnap kérdezés nélkül feljött és be is jött a szobába,épp a fiam pelenkáztam,majd elkezdett kérdezősködni,belőlem pedig kibukott minden! Mondtam neki,hogy senki sem hívja,csak jön,eszébe nem jut,hogy az embernek nincs kedve beszélgetni és megvan a saját életem nekem is. Marhára bepöccentem,hogy azt hiszi szabadon járkálhat itt. Amikor a kezemben van a fiam,akkor is sokszor úgy az arcába hajol,és kántálja,hogy "bébi,bébi",hogy le tudnám csapni. Visszatérve,tegnap este aztán sértődötten kiment. Ezek után bocsánatot kéne kérnem tőle? Ő nem érzi,nem látja,hogy mit csinál,hogy mennyire idegesítő?