Azok az anyukák, akiknek a párjuk/férjük nem dolgozik sokat (csak hétköznap 8-től 4-ig), miért panaszkodnak, hogy nincs idejük még fürdeni sem kisbaba mellett? Az apuka nem segít. OLyan sokat lehet ilyet hallani sajnos.

Elárulod, hogy miért nem a saját dolgoddal foglalkozol?

Igen, a te párod egy hős, amiért segít. További kérdés?

Szia! Szerintembez emberfuggo... Az en parom nem volt aktiv a terhessegem alatt... Konkretan nem foglalkoztstta... Mikor megszuletett a fiunk nem adta ki a kezebol... Az ejfeli es a hajnali etetes is az ove volt (tapszer) sokszor fel se keltem rajuk... A furdes az enyem volt de torles oltoztetes az ove...

Baratnom ferje buszken ujsagolta mindenkinek hogy jon a fia.. Megszuletett es 2 eves korig egyszer nem furdott vagy jatszott vele...

Nem altalanositas, de en azt hittem rovid tavon megyunk szet es abszolut pozitiv volt. Baratnom azt hitte hogy minden oke lesz... Szar ugy de van akibol nem hoz ki mindent az apasag... Parom meg akkor tert eszhez mikor a mutobol hoztak ki minket...

Az én férjem ugyan kb. ebben az intervallumban dolgozik, ahogy írod, de sajnos egy órát autózik legalább oda is, vissza is, attól függ, hová kell mennie éppen (felsővezető, vagy Pestre megy a központba, vagy Szolnokra a saját irodájába, vagy Kelet-Magyarországon gyakorlatilag bármelyik megyeszékhelyre, mert az ő irányítása alatt állnak), szóval a munkaidő így sokkal többre jön ki. Na meg épp elég fáradt is, mire hazaér, már se ereje, se kedve semmit sem csinálni.

Egyébként: három kicsi gyerekem van és fogalmam sincs, hogy miért mondják olyan sokan, hogy semmire nincs idejük a gyerek mellett, mert ez egészen egyszerűen nem igaz. Ha így lenne, akkor nem ülne itt a gyakorin is annyi anyuka. Egy gyerek mellett szanatórium van, kettővel már melósabb, de könnyen bírható, hárommal meg már nem több a dolog, mint kettővel, legalábbis én így érzem. 5, 3 és 1 évesek a gyerekeim.

Abba kellene belegondolni, hogy amikor még dolgoztunk, akkor is megcsináltuk a házimunkát simán mellette. Most munkahely helyett a baba van, aki azért szokott aludni is, tehát nem értem a problémát.

Nem is nagyon tudna miben segíteni a férjem, amikor hazaér (leszámítva esetleg a gyerekek fürdetését) mert házimunka addigra már úgysem marad.

Hétvégén van többet a férjem a gyerekekkel, de akkor úgy, hogy együtt velem, mert a hétvége az nálunk lehetőleg a pihenésé, megyünk kirándulni, fürödni valahová, stb.

Én is egyetértek Gabkával. Nem értem én sem amikor azt mondják, hogy jaj, még fürdeni sem tudok a gyerek mellett. És mielött valaki azt gondolná, biztos nincs gyerekem, leírom, hogy ikreim vannak.

2 hetes koruktól egyedül vagyok velük, a férjem reggel 6 és fél 8 között megy el, általában fél7-7-kor. Este 7-nél elöbb ritkán szokott jönni, ha igen, akkor mondjuk csak 1 órával elöbb, úgy 6-körül. De nagyon sokszor csak fürdetésre ér haza. Rengeteg olyan hetünk van, amikor hétfőtől péntekig nincs is itthon, mert vidéki melójuk van. Tehát tudom milyen egyedül 2 egykorú! gyerekkel. De nekem lyan még nemvolt, hogy ne tudtam volna tőlük pl. megfürdeni. Olyan természetesen volt, hogy amit épp ki akartam takarítani, azt el kellett halasztanom vagy ilyenek. De alapjában véve mindent megtudok tőlük és mellettük csinálni. Ja, és nem vagyok szuperanyuka!, sőt!

Én is egyszerű halandó vagyok, aki sok hibát ejt. A fiaim pedig 2 és fél évesek, tehát energiájuk az van rendesen és már nem is az ágyban forgolódós korukban vannak ugyebár:)

Az én "előnyöm" talán annyi volt, hogy kezdettől fogva tudtam, hogy következetesnek kell lennem és beállítottam magam arra, hogy ha kell, inkább megfőzök vagy letusolok hajnalban, így felkelek, de muszáj megcsinálnom a dolgom, az meg hogy magammal is törődjek, nekem alap, mert egyszerűen csak úgy érzem magam jól.