Szerintetek csak azért mert nekem vannak gyerekeim, "kötelességem" azt gondolni, hogy mindenkinek csak gyerekkel lehet teljes az élete?
Sógornőm a folyamatos "mikor szülsz ár egy gyereket végre" típusú kérdésekre kiakadt, és megmondta, hogy egyáltalán nem akar gyereket. Fogalmam sincs tényleg így gondolja-e, vagy csak dühében mondta, de nem is ez a lényeg, ez csak rá és a férjére tartozik szerintem. De ettől a mondattól kitört kb a 3. világháború a családban. Anyósom (az ő anyukája) kb napi szinten rágja ezzel a fülét, hogy csak a gyerek a boldogság, csak úgy teljes az élet, stb. És a közös családi ebédeken megtalál engem is, hogy ugye igaza van, hát én is anya vagyok, csak így lehet boldog egy nő, stb.
Én viszont nem gondolom, hogy csak az anyaság tehet boldoggá egy nőt. Az, hogy személy szerint én boldog vagyok, hogy vannak gyerekeink, még nem jelenti azt, hogy másnak is így kell ezt éreznie. De ezt anyósom nem érti meg,és most meg én vagyok a rossz, hogy nem állok mellé, mert nekem kutya kötelességem lenne ezt gondolni, hisz én is anya vagyok. Hogyan lehet egyáltalán jól kijönni ebből a szituból? Szerintem kb sehogy, mert bármit mondok, valaki haragudni fog rám, de szívesen várom a javaslatokat, hátha sikerül elérnem, hogy ne én legyek a közellenség.
válasza: válasza:Dehogyis. Én is így gondolom mint te, 3 gyerekem van most várom a 4.et mind tervezett és várt baba/gyerek tehát el lehet képzelni hogy nekem ez az életem.:) De teljesen megértem és el tudom képzelni, hogy valakinek nem ez az élete álma, sőt egyetlen gyerekre sem vágyik. Szerintem semmi baj nincs ezzel, sőt az nagyon jó ha felismeri ezt magában és nem vállal külső nyomásra csak azért gyereket mert "ez az élet rendje" meg "csak így lehet boldog egy nő" és egyéb lőzungok...
Én ha 3 (és fél:)) gyerekem is van és anyósom megsértődne is akkor se hajtanám az ő véleményét ha nem egyezik az enyémmel. Hanem azt mondanám amit gondolok , jelesül amit fent leírtam és amit te is írtál.
válasza:1: Arra is gondoltam már, hogy talán tényleg ez a helyzet náluk. Mármint, hogy nem lehet gyerekük.De ha ezt így elmondaná, szerintem abból akkora patália lenne, hogy a fél város attól lenne hangos. Anyósom az a fajta nő, aki ilyen ősanya típus, szerinte olyan nincs, hogy valakinek nincs teje pl, csak nem akarja eléggé, és kb ugyanezt gondolja arról is, hogy lehet-e gereke valakinek. Szóval szerintem az lett volna a legrosszabb, ha egy ilyen mondattal jön sógornőm.
2: Persze, én sem mondok mást, mint amit gondolok, de így meg én vagyok a közellenség.
Amúgy nincs bajom anyóssal, nem a világ legrosszabb anyósa, csak hát vannak dolgok, amiket nem lehet megmagyarázni neki, mert csak a saját véleményét hajtogatja.
válasza:Nem gondolom anyaként, hogy életcél lenne az anyaszerep! Ha valakit csak ez tesz boldoggá elég ingerszegény munkája és környezete van!
Sógornőd vagy szül vagy nem! Tegye, ahogy élni akar! Legyen boldog ez a lényeg. Egy erőszakosan tukmáló nőnél sehogy nem jössz ki ebből a szituból jól!
válasza: válasza:"Az, hogy személy szerint én boldog vagyok, hogy vannak gyerekeink, még nem jelenti azt, hogy másnak is így kell ezt éreznie. De ezt anyósom nem érti meg"
Mert anyósod egy a saját akaratát másokra állandóan ráerőszakolni akaró ember, azért. Ja és önző valamint manipulatív mivel (és itt a lényeg!) azért nyaggatja nővéredéket a gyerekszüléssel meg azzal hogy csak az anyaság jelent boldogságot mert NEKI kell egy unoka! Kit érdekel hogy ők (még) nem akarnak gyereket, kit érdekel hogy anyóst senki se kérdezte hogy mit gondol erről, csak mondja a magáét folyamatosan mert Ő akar egy unokát.
Nem érdekli hogy a fiataloknak jelenleg csak plusz terhet jelentene, ő akkor is unokát akar mert mondjuk mióta a saját gyereke(i) felnőtt(ek) azóta mondjuk ki unja magát. Ő is beleesett abba a hibába hogy kizárólag az anyaságban kereste a boldogságot, csak azt elfelejtette hogy ez csak ideiglenes "meló" mivel a gyerekek felnőnek és saját életet kezdenek. Gondolom most egy unokával próbálná ezt az űrt ha csak részlegesen is de kitölteni (a jövőben pedig több mint valószínű hogy folyton beleszólna a nevelésébe is, ezzel megpróbálva még inkább kitölteni azt az űrt, persze nővéredék kárára). A legnagyobb gond az hogy eközben neki semmit nem számít mások akarata, véleménye, csak az hogy elérje amit akar.
"szívesen várom a javaslatokat, hátha sikerül elérnem, hogy ne én legyek a közellenség."
Egyszerű: ha nem azt mondod amit anyós hallani akar akkor megorrol rád. Az ő fajtája mind ilyen, ha nem úgy alakul valami ahogy őfelsége akarja akkor vérig sértődik. Viszont én úgy hiszem vannak az életben helyzetek amikor is ki kell állni a saját véleményünk mellett mert ha nem tesszük akkor bizonyos emberkék hajlamosak a fejünkre nőni...
Ja és több ilyen gondolkodású nő kéne mint amilyen te vagy, azt mondom. (És bocs a kisregényért)
válasza:El kell beszélgetned anyósoddal, mert ha anyóspajtás nem kattan le a témáról, megmérgezi az egész családi hangulatot. Mérlegelnie kell, hogy elfogadja-e, hogy a menye akkor vállal gyereket, amikor akar, és ebben benne van a soha is, vagy előbb utóbb abbamaradnak a jó hangulatú családi összejövetelek, és a végén már nem lesz kinek mondogatni a hülyeségeit.
Hogy ne te legyél a villámhárító, biztosítanod kell a sógornődet, hogy megérted, és mellette állsz, és mond el neki, hogy anyósodat megpróbálod észhez téríteni. Hátha megoldódik így a dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!