Akik régóta próbálkoznak a babával, nektek jólesik kisgyerekek között lenni, gyerekesekkel beszélgetni?

Néha igen, de a legtöbbször nem. Hülyén érzem magam, amiért én még "erre sem vagyok képes", vagyis arra, hogy teherbe essek.

A jó tanácsok pedig egyenesen idegesítenek. Meg az, hogy valaki elmeséli, hogy 'ó, nem kell rágörcsölni, nekünk is azonnal sikerült'

1,5 éve próbálkozunk.

Jól esik a barátaimmal lenni, azokkal is akiknek van gyerekük. Nem teszek különbséget ez alapján.

Megyünk nyáron strandolni, tavaly is voltunk, vidámparkban, állatkertben is, olyan rendezvényen is ahol sok gyerek van. Nem érzem magam rosszul emiatt.

Beszélni csak a férjemmel és az orvossal beszélünk erről.

Én a másik kérdésedre is válaszoltam, pusztán jóindulatból, ahogy gondolom a többiek is. Köszönet helyett lecseszést kaptunk és teljes ellenállást minden tanáccsal szembe.

Hát akkor most itt a válaszom. Igen jó volt nekem kisgyerekek között lenni, sőt tanárnő vagyok, úgyhogy nem is igen választhattam. A kisgyerekes ismerőseimmel továbbra is összejártam, imádtam babusgatni a picurokat és egyre jobban éreztem, hogy nekem ez sikerülni fog, mert erre vagyok teremtve. Ahogy az autós barátaimtól sem fordulok el, ha autót vesznek. És a lakástulajdonosoktól sem, ha én csak albérletben lakom.

Viszont a Te hozzáállásoddal talán még tényleg nincs itt az ideje egy gyereknek. Mert irigységen, rinyáláson és sértettségen kívül nem sok mindent tanulhatna tőled!

Ne haragudj a kérdésért, de miért mondtátok meg "mindenkinek" hogy rajta vagytok? Mi nem szóltunk senkinek, nem is kapunk semmilyen kéretlen tanácsot.

2-es válaszoló

Szerintem a kérdésedre válaszoltam, de ha nem érted, akkor újra, még egyszer: IGEN, jól esett kisbabák között lennem, mert imádom őket, akár az enyém, akár másé.

Te meg nőlj fel!!!